Gyenge ma a gyülekezetek szellemi ereje?

Richard Jacobson

Ebben az epizódban a test építéséről szeretnék beszélni.

Amikor a templomba/gyülekezetbe járók megtudják, hogy én már nem járok intézményesített egyházba/gyülekezetbe, néha megkérdezik tőlem, hogy akkor hogy jutok szellemi táplálékhoz. Őszintén szólva, ezen a kérdésen mindig meglepődöm. Ha valaki azt mondaná nekem, hogy nem akarnak többé állandóan étteremben enni, nem kérdezném meg tőlük, hogy „de akkor hogy fogtok vacsorázni?”

Az az elgondolás, hogy mi, akik gyülekezeti programon kívül gyakoroljuk a közösséget, nem juthatunk szellemi táplálékhoz, teljesen zavaros. Az igazi kérdés az, hogy ha a te gyülekezeted túl nagy ahhoz, hogy beférjen egy ház nappalijába, akkor hogyan van egyáltalán lehetőséged arra, hogy gyakorold papi elhívásod (szellemi értelemben) az istentiszteleti alkalmak alatt?

1Kor. 14:26 azt mondja, hogy amikor egybegyűltök – minden alkalommal, amikor mint gyülekezet összegyűltök – beleértve a vasárnap délelőtti alkalmat is – egyenként mindegyikőtöknek van éneke, tanítása, kijelentése, nyelve vagy magyarázata. Mindezeket úgy kell tenni, hogy Krisztus teste – amely a gyülekezet – (fel)épülhessen. A gyülekezet, mint test ugyanúgy épül (fel), mint ahogyan a saját fizikai testünk megerősödik. Testgyakorlás, torna által.

Amikor csak te, aki Krisztus testének része vagy, gyakorlod, tornáztatod papi elhívásodat, akkor a testnek egy része épülni kezd. Tehát nyilvánvalóan, ha a testnek minél több része gyakorolja ezt az elhívását, akkor annál több testépítés fog folyni.

Nagyon könnyű meglátni, hogy a dicsőítést vezető pásztor, vagy a beosztott lelkész, vagy valaki más fent a pódiumon gyakorolja csak az ő elhívását minden héten, a Biblia viszont azt mondja, hogy a gyülekezet a hívők egyetemes papsága. Most valaki biztosan rögtön rámutat arra, hogy ugyanaz az igeszakasz, amely azt mondja, hogy mindegyikőtöknek van éneke, tanítása, stb. azt is mondja, hogy ha valaki nyelveken szól, kettő vagy három szóljon csak, és egyszerre csak egy. Ugyanezt mondja a prófétákról is, hogy csak kettő vagy három szóljon, míg a többiek hallgatják.

A nagy gyülekezetek, úgy tűnik, ennek az igeszakasznak az utasítását követik, amikor egy nagy csoport ember együtt van, akik csendben néznek és figyelnek néhány embert ott fent az emelvényen, akik az összes éneket vezetik, az összes tanítást végzik, stb. De ezek az igeversek egyszerűen csak a gyülekezeti rend fenntartásáráról szólnak, hogy ne mindenki egyszerre beszéljen, és hogy ne húzódjon el az alkalom azzal, hogy ugyanazt ismétlik újra meg újra.

Az Újszövetség sehol sem ad annak hangot, hogy van egy kiválasztott dicsőítés vezető, aki minden éneklést vezet, vagy egy kijelölt tanító, aki minden bibliatanítást végez. Ha csak ugyanazon néhány ember gyakorolhatja papi elhívását, minden egyes héten, az olyan, mint amikor testednek állandóan csak egy részét tornáztatnád, a többi testrészed izmát pedig hagynád, hogy elsorvadjon.  Nem ezt jelenti Krisztus testének az építése. Ez Krisztus testének az előadása.