Bölcs dolog a sötétséget világosságra hozni

Részlet JOHN SAUNDERS 2005-ben elhangzott igehirdetéséből

„Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők állnak be. Mert lesznek az emberek magukat szeretők, pénzsóvárgók, kérkedők, kevélyek, káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, háládatlanok, tisztátalanok, szeretet nélkül valók, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek…” 2Tim. 3:1

„Mértéktelenek” (önmegtartóztatás nélkül valók – angolból)

Szeretnék erről mondani valamit. Olyan társadalomban élünk, ami minden korlátot levetett magáról. Sohasem volt korábban ennyi alkoholista, ennyi drogfüggő, olyan sok ember, aki szerencsejáték-függő. És különösen a következőt szeretném megemlíteni: a világi társadalomban robbanásszerűen megnőtt a pornográfia. És ez annyira alattomos!
Valaki ihat, de mégsem válik alkoholistává. Másvalaki kipróbálhatja a szerencsejátékot, de aztán otthagyja, bár függővé is lehet válni.
De az emberek, akik elkezdenek megnézni pornóképeket, és ez főleg férfiak számára probléma, ez a dolog horogra akad a testükben.
Nagyon is tisztában vagyok ezzel a mai időkben, mert azt gondolom, korábban kissé naiv voltam. Nem vagyok egy kifejezetten számítógéphez értő, de bárki, akinek hozzáférése van az Internethez, tudja, hogy ez a pornográfia árad az emberre és csábítja őt éjjel és nappal. És gyakran csak egy egérkattintásnyira van az embertől.

Ezek az emberek nagyon ravaszak. Olyan weboldalakat készítenek, ami látszólag valami másról szól. Például, az Egyesült Államokban, az elnök abban az épületben él, amit Fehér Háznak (White House) hívnak. Úgyhogy tegyük fel, valamit meg akarsz tudni az elnökről, és begépeled: „white house”. És ez egyenesen egy pornóoldalra fog vezetni téged. És hirtelen ott van a szemed előtt.
Ezek az emberek tudják, hogy ennek függőjévé lehet válni. És amikor valaki elkezdi nézni, először ingyenes. És ez olyan, mintha szellemi horgok lennének az ember testében. És egyre inkább függőséget okoz. És végül az ingyenes pornográfia nem lesz elég az ember számára, és akkor elkezd fizetni érte. Vannak dokumentumok arról, hogy egyesek havonta $1000-t is fizetnek, csak azért, hogy pornográfiát nézhessenek.

Hadd osszak meg veletek egy bizonyságtételt. Ez nemrégen történt. Van egy testvérünk a gyülekezetben, és a következőt vettük észre. Tudtuk, hogy vannak bizonyos problémái. Tudtuk, hogy egy ideje problémái vannak a házasságában, és élete szinte minden területén. És végül kiköltözött a házából, és egy másik nővel kezdett kapcsolatot. Nem járt az alkalmainkra, többször megpróbáltunk beszélni vele, de ő kerülte a velünk való találkozást. És elkezdtünk érte folyamatosan imádkozni. És egy este, az imaórán voltunk, és imádkoztunk érte és a családjáért, és akkor bejött a feleségével. Azt mondta, „olyan gyengének érzem magam, de itt vagyok. Akarom, hogy más legyen az életem.”
Elkezdtünk vele gyakran találkozni. Ő és a felesége egy másik házaspárral kezdtek lelkigondozói beszélgetéseket. Közülünk néhányan külön találkoztunk vele, hogy kiderítsük, hol is van ő. Tíz évvel ezelőtt kezdett pornóképeket nézni. Legelőször szinte véletlenül történt. És senki sem tudott róla. Aztán folytatta tovább.

És tudjátok, az a helyzet, bemehetsz egy olyan szobába, ahol van egy számítógép, és te egyes- egyedül vagy ott. Ez nem olyan, hogy be kell menned egy üzletbe, és az ott lévő embernek pénzt kellene adnod, és a szemébe kellene nézned, hanem az otthonod észrevétlenségében egyedül nézheted, és azt gondolhatod, sohasem fog senki rájönni.

Azért beszélek erről ilyen sokat most, mert félek nem beszélni róla. Valószínűleg vannak ebben a teremben is olyanok, akiknek szükséges ezt hallaniuk. És valakinek szükséges a figyelmeztetés, hogy mi származhat ebből.

Nos, ez a testvér egyre többet nézett ilyeneket. Először nem lehetett megmondani az életében, mert ő tudta, hogyan kell viselkedni. Még járt az alkalmakra, énekelte az énekeket, viszonylag normális családi életet élt, de a szíve egyre és egyre távolabb került az Úrtól. Mert a valóságban az Úr elleni lázadásban élt. És végül, elhagyta a családját. Megpróbált visszajönni, de kapcsolata lett azzal a nővel. Elmondta nekünk, hogy ezt a kapcsolatot megszakította, és már nem volt ott, de aztán bizonyos jelek azt mutatták, hogy nem ez volt a helyzet. Amikor rákérdeztünk, azt mondta, „úgy érzem, horgok vannak a testemben, és még azt sem tudom nektek mondani, hogy akarom, hogy ezek eltávolíttassanak.” Mi azt mondtuk neki, „Testvér, számodra az egyetlen út az, hogy megtérj.” A férfitestvérek akkor készültek vidékre utazni, és mi azt mondtuk neki, „három nap múlva, szombat este lesz, és ha akkorra megtértél, akkor gyere oda hozzánk, de ha nem, akkor mi át fogunk adni téged a sátánnak, épp úgy, ahogy az 1. Korintusi levélben van.”

Sokan mondhatják, „Hogyan lehettek ilyen szeretetlenek?” De a szeretetlenség az lenne, ha nem adnánk őt át a sátánnak. Mert amíg ezt nem tesszük meg, addig neki bizonyos védelme van a Krisztus Testében. De ha a Test, ami itt a földön van, a Fej akaratát teszi, aki a mennyben van, akkor a valóságban ez megtörtént. A Sátán gyűlöli az Úr népét. Gyűlöli azokat, akik győztesek, és gyűlöli azokat, akiket a bűn megkötöz. És azt keresi, hogy tönkretegyen, ami remélhetőleg megtérésre vezeti az embert.

Nos, ebben a mi esetünkben, ez a testvér eljött a férfitestvérekhez, és azt mondta, „mit kell tennem, hogy megtérjek?” És múlt vasárnap eljött, ahol ott volt minden testvér, és megvallotta, hogy megtért. És a felesége visszafogadta. Mi pedig nagyon óvatosan figyeljük, várjuk, hogy az Úr elvégezzen egy igazi helyreállító munkát.

Hadd mondjam még el az utolsó hat jellemzőt, a 3. versben, és aztán befejezem ezt a témát.

Kegyetlenek”. Amikor tinédzser voltam, sohasem gondoltam volna, hogy a társadalom ilyen erőszakossá válhat.

„A jónak nem kedvelői, árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői.”

Nos, mi köze van ennek mihozzánk? Mi nem ennek a világnak a királyságához tartozunk, hanem mi Isten királyságának vagyunk a polgárai. Mert az ellenség mindent elkövet, hogy téged és engem megállítson abban, hogy felnövekedjünk. És amit gyakran felhasznál, az a mi hústestünk. Amikor Ádámban elbuktunk, akkor a hústestnek buktunk el. És a bűn vett lakozást a testünkben. Tehát az ellenség mindig azt keresi, hogy felkavarja a kívánságot, ami a testünkben van. És a körülöttünk lévő világ minél inkább romlottá válik, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy minket is magával von. Mert mi nem ebből a világból valók vagyunk, de ebben a világban vagyunk. A Sátán felhasználja a világot. Ez nemcsak az ő saját királysága, ami fölött ő uralkodik, hanem ezt a szférát ki akarja terjeszteni, hogy befedje az egész földet.

Figyeljetek most, ami ezt a pornográfiát és egyéb dolgokat illeti. Azt mondod magadban, „Ez csak engem érint, lehet, hogy ez bűn, de ez magánügy, ez csak rám és az Úrra tartozik, nem érinti a testvéreket.” De ha ezt mondod, akkor nem helyesen viszonyulsz a Testhez. Mert mi mindannyian bemeritkeztünk egy Szellem által a Krisztus Testébe. Ami egyikünket érint, az mindannyinkat érinti. Tehát ha valamilyen tisztátalan dolgot ragadunk meg, még akkor is, ha senki más nem tud róla, kihat Krisztus egész Testére.

A mi gyülekezetünkben ez a dolog nemcsak ezt a férfitestvért érintette. A gyerekeinek nem volt otthon apjuk, és lázadóvá kezdtek válni, és voltak más tinédzser fiúk is, akik a lázadás felé hajoltak. Ma sokaknak van mobiltelefonjuk. És vannak olyan készülékek, amiknek kis képernyőjük van. És ezek a fiatalok pornográfiát is fel tudnak tárcsázni ezen a kis képernyőn, és akkor megmutatják a barátaiknak, „nézd csak.” És senki sem tudja, hogy ez történik.

A Sátán gyűlöli Jézus Krisztus Gyülekezetét. És az a vágya, hogy valahogyan megállíthassa a gyülekezet növekedését. És ennek a legegyszerűbb módja az, hogy megfertőzi a gyülekezetet világi kívánságokkal. Ha ez megtörtént veled is, és itt nem csak a pornográfiára gondolok, hanem bármelyik más dologra is, amit megemlítettem, tudod, mit a legbölcsebb dolog tenni? Hadd mondjam el, hogy a Sátán mit nem akar, hogy tegyél. Nem akarja, hogy a világosságra hozd. Azt mondja, „rendben van így, a vér ezt megtisztítja, de ha a hívők is megtudják, akkor azt fogják majd rólad gondolni, hogy egy senki vagy. Csak tartsd meg magadban.”

De figyeljük meg, mit ír János az első levelében, 1. rész, 9. vers: „ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól.”

Mi a különbség, hogy megbocsátotta bűneidet, és megtisztít minden hamisságtól? Sokan mondják, „hát ez nem ugyanaz a dolog?” A bűn az, amit elkövettél, de a hamisság az a szíved állapota. És amikor olyat teszünk, amit nem kellene, például pornóképeket nézek, vagy ilyesmi, akkor felfedtük magunkat, nem vagyunk befedve. Mert Jézus védelme alatt vagyunk, de ha ilyen tisztátalan dolgokat teszünk, akkor lázadásban vagyunk. És ez olyan, mintha kilépnénk az Úr befedezése alól életünk egy területén. És még ha az Úr vére meg is tisztít attól a bűntől, hajlamosak vagyunk újra megtenni azt, mert nem lettünk teljesen helyreállítva a tisztaság állapotára. Ezt mondja a Tituszhoz írt levélben, 2:14, „Aki önmagát adta miérettünk, hogy megváltson minket minden hamisságtól, és tisztítson önmagának kiváltképpen való népet, jó cselekedetekre igyekezőt.” Újra itt van a két dolog, megváltott minden hamisságtól, megbocsátott minden bűnt, ezt a vér cselekszi meg számunkra, és tisztít Önmagának.
Ha a drága vér megmosott minket, akkor nem vagyunk megtisztulva? Nem. Mert a szív, ami azt a dolgot tette, nem állt még helyre teljesen, hogy az Úr uralma alá jöjjön egészen.

Nézzük meg a Jakab 5: 16-ot: „Valljátok meg bűneiteket egymásnak és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok.” Amikor megvallasz valamit, akkor azt a világosságra hozod. A sötétség nem tud a világosságban élni. Amikor megvallod azokat a dolgokat, akkor helyreállsz a Krisztus Testével, az Úrral, és a világosság megtöri annak a sötétségnek az erejét. És akkor meggyógyulsz. Mert amikor van valami, ami elválaszt engem az Úrtól, akkor az olyan, mint egy betegség. Én azt akarom, hogy az Úrral és a testvérekkel való kapcsolatom minden téren egészséges legyen.

ApCsel. 19-ben, amikor a Szent Szellem valóságosan munkálkodott Efézusban, és az emberek komolyan az Úrhoz tértek, 18. vers: „És sokan a hívők közül eljöttek, megvallván és megjelentvén cselekedeteiket.” Azt gondolhatnánk, hogy itt azokról van szó, akik akkor jutottak hitre és megvallották bűneiket. Nem, hanem sokan, akik már hívők voltak, hittek Krisztusban, akiket megmosott a vér, megkapták a Szent Szellemet, de voltak bizonyos dolgok, amiket magukkal hoztak, bizonyos gyakorlataik, szokásaik. És lehet, hogy azt gondolták, ezzel nem bántok meg senkit, csak magamat. De amikor az Úr erősnek mutatta meg ott magát, akkor bátorságot nyertek, és elkezdték felfedni, leleplezni ezeket a dolgokat. Megvallották a szenteknek, és a világosságra hozták, és szabadok lettek.

A Zsidók 12:1 beszél a bűnről, ami olyan könnyen megkörnyékez minket, „félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt” (a bűnt, amibe oly könnyen belegabalyodunk – angolból), “Tegyünk le minden terhet és a behálózó vétket” (Vida féle ford.). Hogyan tudod a versenyt kitartással futni, ha be vagyunk hálózva, kötelékek vannak rajtunk? Főleg, ha ezek közül van, ami csapdába is ejtett téged. A Sátán tudja, hogyan használja a test kívánságát, mint csapdát. Hogyan tehetjük félre ezeket az akadályozó hálókat, kötelékeket? Úgy, hogy a világosságra hozzuk, megvalljuk őket, megtérünk belőlük, és az Úr hatalmas szabadító! Megszabadulhatunk! Emlékeztek a testvérre, aki azt mondta, „nem is vagyok biztos benne, hogy ezeket a horgokat el akarom távolítani”. De most már ő biztos benne, hogy el akarja ezeket távolítani.

Tehát bölcsnek kell lennünk ebben. Vannak dolgok, amiket nem kell megvallanunk minden férfi- és nőtestvér előtt. Vannak dolgok, amiket egy vagy két testvérnek vallhatsz csak meg. Ez történt nem olyan régen. Ott voltam azon a hétvégén, amikor a férfitestvérek elutaztak. És sokat beszéltünk a pornográfia problémájáról. Mert attól tartottunk, ez úgy terjed, mint a rák a testben. „Amíg az emberek aludtak, az ellenség ezt tette”.

Amikor szünet volt, egy fiatalember jött oda hozzám, és azt mondta: „El kell mondanom neked valamit.” Azt mondta, „kétszer, háromszor, amikor a számítógépet használtam, nem álltam ellene a kísértésnek, és rákattintottam néhány pornóképre. Csak kétszer, háromszor történt ez meg. De annak a világosságában, amiről most szó volt, félek nem megvallani.” Azt mondtam neki, „Ó, ezt nagyon bölcsen tetted, mert tudom, hogy a Sátán azt súgja: ne mond el senkinek, azt fogják gondolni, hogy egy senki vagy, és nem ismered fel, hogy mi mindannyian ugyanolyanok vagyunk. És azt mondtam még neki, „Rendben, testvér, hívjunk még egy valakit” és találtam egy érett testvért, és megosztottuk egymással, és aztán mind a hárman az Úrhoz fordultunk, és azt mondtuk: „Urunk, a testvérünk ezt világosságra hozta, ahogy a szavad mondja, tisztítsd meg őt minden hamisságtól, tisztítsd meg őt a Te szavad szerint, gyógyítsd meg őt, Uram, szabadítsd meg ettől a csapdától. Köszönjük az Úr Jézus nevében, és Uram, a Jézus nevében megkötözzük ezt a gonoszt, hogy ne végezhessen további romboló munkát a mi testvérünk életében.” Ez volt a vége és szinte érezni lehetett, hogy lemegy rólunk a nyomás. És ez még nem vált gyakorlattá, szokássá. Azt is mondhatta volna, hogy „Számomra ez még nem probléma, látom, hogy meg kell vallaniuk azoknak, akiknek ez probléma”. De milyen bölcs dolog a sötétséget világosságra hozni!

One thought on “Bölcs dolog a sötétséget világosságra hozni

Hozzászólások

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s