DeVern Fromke Részlet az Ultimate Intention (Isten végső szándéka) c. könyvéből: Hívők sokaságáról tudunk, akiket jól megtanítottak rá, mi az ő helyzetük Krisztusban. Meggyőződéssel beszélnek az elvégzett munkáról, mely által megbocsátást, szabadulást, győzelmet és erőt nyertek – és örvendeznek annak, hogy mindez értük történt. Itt van azonban a baj, a csapda. Soha nem váltottak középpontot. … olvasásának folytatása
DeVern Fromke, részlet Ultimate Intention (Isten végső szándéka) c. könyvéből Eljött az idő, hogy felébredjünk az isteni cél meglátására. Nem lehet más magyarázatot találni az Úr népe között oly sokak egyre intenzívebbé váló fenyítésére a mostani időben. Mindenhol sok a szenvedés. Ez bizonyára egészen addig növekedni fog, amíg a Test számára egyetemes vajúdás nem kezdődik. A Gyülekezetnek szülési … olvasásának folytatása
„Nem lehet annál nagyobb, látható szolgálat, mint az a munka, ami a belső emberünkben ment végbe.” „Az embereket saját magamhoz és saját működési körömbe akarom vonzani, hogy őket a gyülekezetem vagy kis királyságom számára használjam, vagy pedig mindig arra törekszem, hogy őket Krisztushoz kössem és azt keresem, amit Ő kíván az életük és szolgálatuk … olvasásának folytatása
Részlet DeVern Fromke Life’s Ultimate Privilege (Az élet legnagyobb kiváltsága) c. könyvéből: John Wright Follette írja: “Egy személyes tapasztalatot szeretnék megosztani, ami talán segítségére lesz azoknak, akik aggódnak szeretteik lelki jóléte miatt. Nagyon jól emlékszem, amikor 16 éves voltam – a fiatalok számára egy próbára tevő időszak, amikor fontos döntéseket kell hozni, és olyan első … olvasásának folytatása
Részlet DeVern Fromke: Life’s Ultimate Privilege (Az élet legnagyobb kiváltsága) c. könyvéből: „Akik könnyhullatással vetnek, vigadozással aratnak majd. Aki vetőmagját sírva emelve megy tova, vigadozással jő elő kévéit emelve.” (Zsolt. 126:5-6) VESS SZELÍD, CSENDES SZELLEMET: Sokan talán sohasem gondoltak arra, hogy amilyenek szellemünkben vagyunk, az folyamatos magvetést jelent. Ha ellenségesek vagyunk, akkor azt vetjük el, ha … olvasásának folytatása
Egy müncheni gyülekezetben voltam, mikor megláttam. Egy kopasz, erős alkatú ember, szürke kabátban, kezében barna kalap. A helyiségből, ahol beszéltem, az emberek kifelé haladtak a széksorok közt a hátsó ajtó felé. Hollandiából jöttem a legyőzött Németországba azzal az üzenettel, hogy „Isten megbocsát!” Ennek a lerombolt, keserűséggel teli országnak erre az igazságra volt a legnagyobb szüksége. … olvasásának folytatása
