“Azt hiszem, hogy egy kicsit nagyvonalúbbnak kellene lennünk embertársaink tökéletlenségeivel szemben. Tudom, hogy lehetetlen nem észrevenni ezeket, amikor ott vannak közvetlenül előttünk; és azt sem tudjuk megakadályozni, hogy akaratlanul is véleményt ne alkossunk másokról. Senki sem tagadhatja, hogy mások tökéletlensége sok kényelmetlenség okozója. De elég, ha készek vagyunk türelmesnek lenni a tökéletlenségekkel szemben, akár súlyosak, akár enyhébbek. Ne hagyjuk, hogy elforduljunk az emberektől hibáik miatt!
Ha van a tökéletességnek jele, ez az, hogy el tudja viselni mások tökéletlenségeit – képes alkalmazkodni; mindenkinek mindenné lesz. Olykor a legmeglepőbb hibákat vesszük észre egyébként jó emberekben, de ezen nem szabad meglepődnünk. Legjobb figyelmen kívül hagyni ezeket, és hagyni, hogy Isten a Maga időzítése szerint foglalkozzon velük; ha mi vesszük kézbe, úgy járhatunk, hogy végül a búzát is kitépjük a konkollyal együtt. Arra jutottam, hogy Isten még a legszellemibb emberekben is meghagy bizonyos gyengeségeket, amelyek esetükben teljesen valószerűtlennek tűnnek. Mindannyiunkra igaz ez. És…
View original post 92 további szó
"Bátorítsuk egymást, mivel közeledik az a nap" 