Maradj velem, mert

(Abide with me…)

HENRY FRANCIS LYTE (1793-1847) – Skóciában, Kelsoban született, a dublini Trinity College-ben tanult, ahol már kítűnt angol költészetből. Szinte homályba merülő életútjának 23 évét az angliai Devonshire egy kis halászfalujában töltötte, és a tengerparthoz közeli anglikán ’All Souls’ nevű gyülekezetben szolgált. Egészségét gyakran asztma és tuberkulózis fenyegette. Testi gyengesége ellenére fáradthatatlan munkás volt. Tőle származik ez a kifejezés, „Jobb elhasználódni, mint berozsdásodni.” Ez idő alatt több mint 80 énekszöveget írt. Mint elismert költő és zeneszerző, több száz éneket és költeményt adott ki.

Halála után az ’All Souls’ kápolna harangjai több mint 100 éven át kongták „Maradj velem, mert mindjárt este van.” Henry Lyte ezt az éneket akkor írta, amikor rövid életének és szolgálatának a végén egészsége válságos helyzetbe került. 1847-ben, az egyik vasárnap, az Úrnak a napján, miután találkozott a gyülekezet tagjaival, és részt vett az úrvacsorai közösségben, tudta, hogy ez lesz az egyik utolsó ilyen alkalma. Ahogy imádkozva végig sétált a tengerparton, és látta a gyönyörű naplementét, indíttatást érzett ennek a megható éneknek a megírására. Annak a két tanítványnak a szavain alapszik, akikkel Jézus az Emmausba vezető úton találkozott. „Maradj velünk, mert immár beestvéledik, és a nap lahanyatlott!” (Lukács 24:29). Rövidesen ezután, 54 éves korában meghalt, és ezt az éneket a temetésén énekelték először. (forrás: Christ in Song, 2007. Hymn Treasury Archive Publishers)

Dallamszerző: Monk W. H., 1823-1889

1. Maradj velem, mert mindjárt este van, Nő a sötét, ó, el ne hagyj, Uram; Nincs senkim és a vigaszt nem lelem, Gyámoltalannal, ó, maradj velem.
2. Kis életem fut s hervadásba hull, Bú lesz a vígság, fényesség fakul, Csak változást és romlást lát a szem; Változhatatlan, ó, maradj velem.
3. Minden múló perc Hozzád visz közel, Kegyelmed űzi kísértőmet el, Nincs más vezérem, Nincs más Mesterem, Fényben, borúban, ó, maradj velem.
4. Ellenség ellen áldásod fedez, A könny nem sós, a kór is könnyű lesz, Sír, halál-fúlánk, hol a győzelem? Győztes leszek, csak légy, Uram, velem.
5. Hunyó szemembe vésd keresztedet, Ködöt foszlatva láttasd szent eged. Föld árnya fut, menny fénye megjelen: Halálban is Te légy, Uram, velem.
Fordította: Áprily Lajos

 

Henry Francis Lyte másik éneke a blogon: Már keresztem vállra vettem