Már keresztem vállra vettem

(Jesus, I my cross have taken…)

HENRY FRANCIS LYTE -nak van egy másik ismert éneke is: Jesus, I my cross have taken (Már keresztem vállra vettem). Ehhez az énekéhez egy megindító történet kapcsolódik, ami New Yorkban játszódott. Egy zsidó családhoz az a hír jutott el, hogy lányuk Jézus Krisztust Urának és Megváltójának vallotta. Apja nagyon dühös lett. Összehívta a barátait és bejelentette: „Sajnos, a lányom Jézusban hisz. Most azt akarom, hogy a családunk minden barátja jelenlétében válasszon: ha feladja a hitét, neki adom minden vagyonomat.” Az apának e mögött az ultimátuma mögött egy olyan zsidó hagyomány állt, ami a család egyik tagjának a kirekesztését követelte meg. Ha valaki Jézus Krisztusban hisz, a család végig visz az utcán egy koporsóba fektetett kitömött bábut, és az apa ezt a kijelentést teszi: „Ezennel kitagadom a családomból ezt a fiamat ill. lányomat.” Mindazok, akik láttak már ilyet, tudták, mi történik, ha a lány nem akarja megtagadni az Urat. Apja bejelentése után a lány csendesen leült a zongora mellé, és ezt az éneket játszotta el rajta: „Jesus, I my cross have taken” (Már keresztem vállra vettem). Ezt követően, a lány minden ékszerét és értékes dolgát  letépte magáról, és visszaadta őket az apjának. Attól kezdve New York városának egyik legszegényebb negyedében dolgozott. (forrás: Christ in Song, 2007. Hymn Treasury Archive Publishers)

1. Már keresztem vállra vettem S érted mindent elhagyok. Mindenem vagy, árva lettem, Honjavesztett szív vagyok. Vágyat, célt a múltnak adtam, Nincs már bennem vak remény, Mégis gazdag úr maradtam: Isten és a menny enyém.

2. Ember bánthat és zavarhat: Szíved áldott menedék; Sorsom próbál és sanyargat: Édes csenddel vár az ég. Nincsen búm, mely könnyet adjon, Míg szerelmed van velem, Nincs öröm, mely elragadjon, Hogyha nem benned lelem.

3. Lelkem, teljes üdv a részed, Hagyd a bút s a gondot el; Légy vidám, ha meg-megérzed: Tenni kell még s tűrni kell. Gondold el: ki Lelke éltet, Milyen Atya mosolya; Megváltód meghalt teérted: Mit bánkódnál, menny-fia?

4. Kegyelemből dicsőségbe Szállj, hited majd szárnyat ad, S az örök menny fénykörébe Bévezet majd szent Urad. Véget ér itt küldetésed, Elszáll vándoréleted, Üdvösséggé lesz reményed, Égi látássá hited.

Fordította: Áprily Lajos

Dallam: Walesi népének

Itt hallgatható meg magyarul:

http://www.parokia.hu/data/kollegium/hang/2009/06/22/5markeresztem.mp3

 

Eredeti szöveggel itt hallgatható meg:

%d blogger ezt szereti: