Radu Gavriluṭ, 2026.09.20.
“Akármit tesztek, szóval vagy tettel, mindent az Úr Jézus nevében tegyetek, és általa adjatok szüntelenül hálát Istennek, az Atyának!” (Kol 3,17. EFO)
“[Péter] Elrendelte hát nekik, hogy a Krisztus Jézus nevében merítkezzenek be. Ekkor megkérték, hogy maradjon náluk néhány napig.” (Apcsel 10,48 CSIA)
A Golgota és a Szent Szellem kitöltetése után mindent az Úr Jézus nevében kell tennünk. Nagyon fontos megértenünk, hogy mit jelent bemerítkezni. Aki nem érti, hogy igazán mit is jelent, az a formulát fogja hangsúlyozni. A víz alá merülés azt fejezi ki, hogy Krisztussal együtt meghaltál és eltemettettél. Az pedig, hogy kijössz a víz alól, azt jelképezi, hogy Krisztussal együtt feltámadtál, és többé nem te élsz, hanem Krisztus él benned.
De ez nemcsak egy egyszeri cselekedet kell, hogy legyen. Mert a bemerítkezés egy ajtó, egy kapu, ami után van egy út. És ezen az úton naponta járni kell. “Naponta meghalok” (1Kor 15,31) – mondja Pál. “Krisztussal együtt engem is keresztre feszítettek, és meghaltam, s így ettől kezdve már nem a saját régi életemet élem, hanem Krisztus él bennem!” (Gal 2,20 EFO).
De ha ezt nem érted, akkor hiába mész bemerítkezni. Miért akarsz bemerítkezni? Mert az Úr ezt parancsolja. De miért parancsolja ezt? Miért volt olyan fontos, hogy akik hittek az Úr Jézusban, azonnal bemerítkeztek? (Lásd: Apcsel 2,37-41. Apcsel 8,2. Apcsel 8,35-38. Apcsel 9,17-18. Apcsel 10,44-48. Apcsel 16,30-33. Apcsel 18,8)
Mert miután valaki hitre jut, hamar kell bemenni ezen a kapun, és hamar kell elkezdeni járni ezen az úton.
