Radu Gavriluţ
Arad, 2026. 05. 17.
Azzal szeretném kezdeni ma délután, hogy Isten meghallgatja az imádságainkat, de számunkra ez sokszor nagyon fájdalmas lesz. Imádkozunk valakiért, ott van a szívünkön ez a teher, hogy imádkozzunk
érte. És néha visszalépnénk, lemondanánk az imádkozásról, de egy adott pillanatban az Úr
munkálkodni kezd.
Nagyon fájdalmas volt az, amin Péter keresztül ment. Ő, miután egy adott pillanatban azokat
a szavakat mondta: távozz tőlem, mert én bűnös ember vagyok, az Úr elhívta: kövess engem!
Ember-halásszá teszlek. Péter követte az Urat, és természetéből adódóan nagyon buzgó volt,
mindig elsőként szólalt meg. És eljött az idő, mikor a Sátán kikérte, hogy megrostálja, és
akkor nagyon fájdalmas helyzeteken ment át. Képzeljük el, hogy előjöttek bizonyos dolgok az
ő szívéből, amikről ő nem gondolta, hogy ő, Péter, aki egy határozott ember, valaha is
megtagadja az Urat. Soha nem gondolta volna! Megtagadta az Urat – háromszor. Kétszer
nem volt tudatában, hogy mit tesz, míg majd a tekintete találkozott az Úr tekintetével, és
akkor Péternek eszébe jutottak az Úr szavai, és kiment és keservesen sírt. Ez egy
reményvesztett sírás volt. Neki vége volt. Azt hiszem, hogy azokban a pillanatokban egy rövid
időre nem volt az a hite, hogy valami is történni fog vele; mert az Úrnak nagyon értékes
tervei vannak az életünkkel kapcsolatban. Az Úr nem játszik!
Mikor az Úr jön az Ő világosságával, ahogy a testvér mondta, akkor minden dolog meginog,
amiben nagyon biztos voltál. Én nagyon biztos vagyok! Én is nagyon biztos voltam sok dolog
felől, és ahogy teltek az évek láttam, hogy a dolgok nem úgy vannak. Mert az Úr lassan-
lassan közeledik, és jön az Ő világosságával, és akkor kezded meglátni, hogyan is állnak a
dolgok valójában. Láttuk, mikor az Úr Jézus ment valahova, és bement egy házba, addig azt
gondolhattad, hogy ott minden rendben van. De mikor az Úr belépett abba a házba, akkor
napvilágra jött, hogy tulajdonképpen hogyan is állnak a dolgok. Nem kellemes meglátni,
hogyan állnak a dolgok. Odajött a Lázár házába, és Márta nagyon szorgalmas volt. Ha bárki
bejött volna, megdicsérte volna Mártát. Márta ételt készített és sok mindennel foglalkozott.
A többiek ott ültek a Jézus lábainál, és nem láthattak nagy történéseket, de mikor az Úr
bement abba a házba, akkor Márta elkezdett a testvérére panaszkodni. Nyilvánosságra
kerültek a dolgok.
Mikor az Úr ment valahova, az első dolog az volt, hogy napvilágra
jöttek a dolgok. És nem kellemes látni, hogy mi történik, mikor az Úr bemegy valahova, és az
Ő világossága behatol abba a házba. A dolgok nyilvánosságra kerülnek, és meg kell látnod,
hogy ki is vagy te. Mi azt gondoljuk, hogy ha egy testvér sokat beszél, és én emiatt
megjegyzéseket teszek, az jó dolog. Ez nagyon rossz. Mi nem arra vagyunk elhívva, hogy
rendet teremtsünk. Mi arra vagyunk elhívva, ahogy ma hallottuk itt, hogy gyakoroljuk ezt az
agapé szeretetet. Nemcsak úgy, hogy szeressétek egymást az agapé szeretettel, hanem
forrón szeressétek egymást, teljes szívből. És akkor az Úr elkezd munkálkodni a
meghatározott időben, és megváltoztat dolgokat. Közeledik és elkezd munkálkodni, de ha Ő
odajön, akkor az Ő jelenléte érzékelhető, valami bizonyosan történni fog.
"Bátorítsuk egymást, mivel közeledik az a nap" 