“Itt vagyok, Uram, használj engem”

forrás: Corrie ten Boom

A második világháború alatt koncentrációs táborba kerültem Németországban, mert a családom, a barátaim és én zsidó embereket mentettünk. Ott volt velem abban a fogolytáborban az egyik cserkészlányom is, a 15 éves Willy. Willy nagyon bátor volt.

Minden reggel megkérdezte tőlem: „Corrie néni, mi a mai üzeneted?” Rövid, tömör üzeneteket mondtam neki. Egyszer azt mondtam, „Jézus a Győztes”, egy másik alkalommal, „Alant vannak Isten örökkévaló karjai” vagy „Ne félj, csak higgy.”

Willynek egy gyárban kellett dolgoznia több száz szegény fogolytársával együtt, akik sohasem tudták, mit hoz a kegyetlen nap rájuk. Munka közben a Willy mellett dolgozó asszony odasúgott neki, „Willy, mi az üzeneted mára?” Willy így válaszolt, „Jézus a Győztes.” Az asszony ezután tovább adta a mellette lévő rabnak, és az egész csarnokban végigadták egymásnak, és elismételték, „Jézus a Győztes,” – „Alant vannak örökkévaló karjai,” – „Ne félj, csak higgy.”

Ez a lány, amikor majd belép a Gyönyörű Városba, és a megváltottak körülötte mind megjelennek, azt fogja majd hallani rabtársaitól, „Te voltál az, aki engem ide meghívott.”

Rendkívüli valaki volt? Nem, Willy csak egy 15 éves középiskolás lány volt, de az volt a titka, hogy minden reggel így imádkozott: „Uram, itt vagyok, használj engem.”

Amikor te reggel így imádkozol, akkor az Úr azon a napon használni fog téged is, hogy aranyat, ezüstöt és drágakövet építsen az egyetlen alapra, Jézus Krisztusra (1Kor. 3:11-14).

-Corrie ten Boom, Harvest Newsletter, 1958

Visit http://tenboom.org/ for more remarkable faith-building stories about the Ten Boom family. Please share!