A Kérith pataknál

A “Normális keresztyén élet” című könyvében Watchman Nee említést tesz egy testvérnőről, aki nagy hatással volt rá. Margaret E. Barberre (1869-1930) utalt. Amikor elhunyt, Watchman Nee így panaszolta elmenetelét: “Ő olyan valaki volt, akinek az élete mélyen gyökerezett az Úrban. Az ő odaszánása és az Úr iránti hűsége nagyon kevesekre jellemző ezen a világon! … A legnagyobb gazdagság az életemben, hogy találkozhattam vele.”

Ms. Barber egyszer ezt írta egy lapra, “Semmit nem kívánok magamnak. Mindent az Úrnak akarok.”

Bár senki sem gondoskodott róla, ő teljesen Arra támaszkodott, Aki őt Kínába vezette. És Ő bőséggel gondot viselt róla. Egy másik misszionárius, aggódva Ms. Barber állítólagos szűkös helyzete miatt, meglátogatta őt. Arra számítva, hogy egy szegényesen öltözött, alultáplált Ms. Barberrel fog találkozni, akkor érkezett meg hozzá, amikor Ms. Barber egy kutyának éppen tejet és kenyeret adott. “Mindez ideig az Úr bőséggel gondot viselt rólad!!” – kiáltotta örömében. Ms. Barber mosolyogva így válaszolt: “Hála az Úrnak! Áldott legyen az Úr!”

Kevés információnk van Ms. Barber életéről, de több verset és éneket hagyott hátra, amelyet munkatársa, M.L.S.Ballard egy 42 énekből álló kötetbe gyűjtött össze, és 1930-ban adott ki.

A következő vers tőle származik:

A KÉRITH PATAKNÁL

Patakod kiszáradt, kedves? 

S eső sem öntözi kerted?

Akkor légy csendben és várj,

Isten művel most csodát.

Ő mondta, nem hagy el,

s kenyered sem fogy el.

Teremtő hatalom

Cselekszik oldaladon.

S majd látássá lesz hited:

Isten a szeretet. 

forrás: Christian Chen, Anchored to Infinity, Living Word Publications, Taipei, Taiwan, 1995.