“Jézus azért, az utazástól elfáradva, azonmód leüle a forráshoz… Jöve egy samáriabeli asszony vizet meríteni; monda néki Jézus: Adj innom! ” János 4: 6-7.
Az, hogy Jézus vizet kér, bensőségességet fejez ki. Általában félünk Istentől, de nem félünk attól, aki vizet kér tőlünk. Félsz Istentől, de nem fogsz félni attól az Istentől, aki vizet kér tőled. Félsz, mert Istent olyannak képzeled el, Aki fent van, távol tőled, és rettenetes. De ha tudod azt, hogy ez a magányos, fáradt és verítékes Valaki (pontosan ugyanúgy, ahogyan te is magányos, fáradt és verítékes vagy) Isten, akkor hinni fogsz Benne. Milyen megközelíthető és barátságos a mi Urunk Jézus az emberek iránt.
forrás: http://www.c-f-p.com/
"Bátorítsuk egymást, mivel közeledik az a nap" 