„De én örvendezni fogok az Úrban.” (Habakuk 3:18)
Az öröm titka nem az, hogy vársz addig, amíg boldognak nem érzed magad, hanem az, hogy a hit cselekedetével kikelsz abból a depresszióból, ami lehúz, és elkezded Istent dicsérni, szabad választásodból.
Ez a jelentése az ilyen igeszakaszoknak: „Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek!” „Örülök, igen, és örülni is fogok.” „Teljes örömnek tartsátok, amikor különféle kísértésbe estek.” Ezekben az esetekben jelen van egy nyilvánvaló harc a szomorúsággal, és aztán ott van a hit diadala és hálaadása.
Nos, ezt jelenti – legalább is, részben – a hálaáldozat. Áldozat az, ami kerül valamibe. És amikor egy férfi vagy nő egy ellene elkövetett rosszat vagy neheztelést dédelget, azt táplálja, babusgatja, kitart mellette, mint édes morzsát hömpölygeti a nyelve alatt, és elég eltökélt abban, hogy szánalmasan fogja érezni magát önző beteges levertségben és zsörtölődésben, akkor nem kis áldozatba kerül levetni magunkról ezt a beteges hangulatot, és visszautasítani a sérelem, a mellőzés és az elszenvedett rosszra való emlékezés sugalmazásait, és egészséges és szent elhatározással kikelni az önsajnálat rossz hangulatából, és azt mondani: „Örvendezni fogok az Úrban” (Hab.3:18); „Teljes örömnek” (Jakab 1:2) fogom tartani.
forrás: http://www.cmalliance.org/devotions/simpson?mmdd=0907
"Bátorítsuk egymást, mivel közeledik az a nap" 