Ki áll az ajtón kívül?

Christian Chen

Ki áll az ajtón kívül? A Laodiceáról szóló prófécia beteljesedése

(2017. januárjában elhangzott konferencia hanganyagának rövidített, szerkesztett átirata)

“Ímé, az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő én velem.” Jel. 3:20.

Ki áll az ajtón kívül? Az Úr. Pedig az Úr azt mondta, ha ketten vagy hárman együtt vannak az Ő nevében, Ő ott van közöttük. Neki belül kellene lenni, nem kívül. És mi az ajtó? Itt nem a bűnös szívének ajtajáról van szó, hanem a gyülekezet ajtajáról. Ez a Laodiceai gyülekezet ajtaja.

A Jelenések 3:14-20. igeszakasz a Laodiceai gyülekezetre vonatkozó prófécia, ami bemutatja a gyülekezet állapotát az Úr visszajövetele előtt.
A Jelenések 2. és 3. fejezeteiben hét gyülekezetről van szó, és közülük négy megmarad az Úr visszajöveteléig: Thiatíra, Szárdisz, Filadelfia és Laodicea. Az első Thiatíra, a Katolikus egyház korszaka, ami a gyülekezet legsötétebb korszakát jelképezi, mert a győztes a hajnalcsillagot kapja. A hajnalcsillag akkor jelenik meg, amikor a legsötétebb az éjszaka, amikor még a saját kezedet sem látod. Luther a 16. században megkapta a hajnalcsillagot, és Kálvinnal és Zwinglivel együtt visszavezették a gyülekezetet Babilonból Jeruzsálembe.

Szárdisz a protestáns felekezetek. Hogyan mutatkozik be az Úr Szárdisznak? “Ezt mondja az, akinél van az isteni hét szellem és a hét csillag” (Jel. 3:1). Az Úr a gyülekezetet mindig a legmagasabb mércéhez szabja: a gyülekezet Feje szellemi és mennyei, “akinél van az isteni hét szellem és a hét csillag.” Thiatírában a gyülekezet súlyos tévelygésben van, de most visszatért a helyes alapokhoz. Igaz, hogy az alap helyes, de a gyülekezet még mindig nem szellemi és mennyei. Isten ezért támasztotta az anabaptistákat, misztikusokat, pietistákat, kvékereket, hogy a gyülekezetet szellemivé és mennyeivé tegyék.

Filadelfia már szellemi és mennyei. A férfi- és nőtestvérek szeretik egymást. Ez a prófécia a 19. századi Angliában teljesedett be, és a 20. században Kínában és Indiában is.

Laodicea idején az Úr visszajövetele már nagyon közel van. A gyülekezet laodiceai állapota fokozatosan jelent meg. Laodicea sem nem hideg, sem nem forró. Itt a nép akarata uralkodik. Mindenki, aki Laodiceára tekint, azt mondja, ezek nem mi vagyunk. Senki sem hajlandó egy rossz nevet viselni. A helyzet tényleg ennyire rossz? Ezek biztos, hogy nem mi vagyunk. Biztosan valaki másra vonatkozik ez. Mi Filadelfia vagyunk. Laodicea valaki más.

Ma a keresztyének többsége a pünkösdi-karizmatikus mozgalomhoz tartozik. Ezen a hétvégén kb. 59 millióan mennek valamilyen gyülekezetbe. Ebből egy bizonyos százalék óriásgyülekezetbe (megachurch) megy. Ez olyan, mint amikor egy városban vannak kisboltok, és ott van egy nagy bevásárlóközpont is. A kis gyülekezetek kisboltok, az óriásgyülekezet a bevásárlóközpont. Ez a jelenség az utóbbi húsz évben jellemző. Ha az Egyesült Államokban egy gyülekezetnek több mint 2000 tagja van, az már óriásgyülekezetnek számít. Miért mennek oda egyre többen? Emögött egy bizonyos szellemi állapot van. Az elmúlt száz évben a főáram a karizmatikus mozgalom volt.

A Bibliában 1800 prófécia van, ezek közül több ismétlődik. 590 prófécia vonatkozik főbb eseményekre, amelyből 570 már beteljesedett, a többi 20 pedig ezután fog beteljesedni, vagy már a beteljesedés folyamatában van. Ebből is láthatjuk, hogy a Biblia Isten szava, és elérkeztünk az idők végéhez.

A bibliai próféciáknak két fókuszpontja van: az egyik az Úr Jézus első eljövetele, a másik pedig az Úr második eljövetele. Malakiás 3:1. verse: “Íme, elküldöm az én követemet…” – ez az első eljövetelre utal. Malakiás 3:2. verse: “De kicsoda szenvedheti el az ő eljövetele napját?” – ez a második eljövetelre utal.

Amilyen Isten földi népének, Izraelnek volt az állapota az Úr első eljövetele előtt, olyan lesz Isten mennyei népének, a gyülekezetnek az állapota az Ő második eljövetele előtt. Izrael története a gyülekezet története. Nem érthetjük meg Laodicea próféciáját, ha nem értjük Malakiás könyvét, amely az Ószövetség utolsó könyve.

A Babilonból hazatérő 50 ezer zsidó anélkül, hogy erről tudtak volna, Isten akaratát teljesítették be, hogy elkészítsék az utat a Messiás első eljöveteléhez. Ugyanez történt a gyülekezet történelmében is: Luther, Kálvin és Zwingli hazavezették a gyülekezetet a babiloni fogságból.

A négy evangéliumban ott láthatjuk az írástudókat és a farizeusokat. Honnan származnak? Az írástudók a Biblia szakértői! Meg tudták mondani a napkeleti bölcseknek, hogy hol fog megszületni a Messiás. A bölcsek nagyon hosszú utat tettek meg, hogy láthassák, de az írástudók nem tették meg Jeruzsálemtől Betlehemig azt a csekély 8km-t sem, hogy láthassák őt. Jézus az a kő lett, amelyet az építők elvetettek. Csak a kisebbség kisebbsége volt felkészülve és fogadta Őt az Ő első eljövetelekor. Vajon ma nem ugyanilyen a gyülekezet állapota is?

Honnan származtak a farizeusok és az írástudók? Ezsdrás idejében kezdődtek. Ezsdrás nagyon jól értette az igét, ő volt a legnagyobb írástudó. Hárman voltak felkenve: a király, a próféta és a pap. Őket fel kellett kenni. A babiloni fogság idején viszont nem volt felkent király, sem pap, mert nem volt templom sem. Voltak viszont próféták és írástudók. Isten felkészített egy csoport fiatalt, Ezsdrásékat, akik a legnehezebb körülmények között olvasták a bibliát. Ezsdrás, amikor visszatért, két fontos dolgot tett: megékesítette a templomot és tanította a népet. Általa hallották az írásokat.

Az Újszövetségben ez azt jelenti: a gyülekezetet az érettség fele vinni. Efézus 5:26 “hogy azt megszentelje, megtisztítván a víznek fürdőjével az ige által.” Ez két dolgot jelent: az egyik a logosz, a másik a rhéma: az igazság szava és az élet szava.

A papok szüntelenül közeledtek Istenhez, állandóan az Ő jelenlétében kellett lenniük és világosságot kellett kapniuk Tőle, nem csak fejben lévő ismeretet! A Babilonból visszatérő írástudók papok is voltak.

Malakiás 2:7. “Mert a papnak ajkai őrzik a tudományt, és az ő szájából törvényt várnak, mivel a Seregek Urának követe ő.”

Malakiás 4:2. “És feltámad néktek, akik félitek az én nevemet, az igazságnak napja.”

Malakiás könyvétől az Úr első eljöveteléig 400 év telt el. Ez alatt a 400 év alatt az írástudók szétváltak a papoktól. Az írástudók fokozatosan megváltoztak és már csak fejben lévő ismerettel rendelkeztek. Nem párosult hozzá az isteni világosság és kijelentés. Tudják, hogyan kell magyarázni az írásokat, és helyenként kimagyarázzák, félremagyarázzák.

A Malakiás könyvében Isten szólt, és a nép is szólt. Isten megmagyarázza a körülményeket, és mi is megmagyarázzuk. Ő azt mondja, “Szerettelek titeket” (Mal. 1:2), de mi a körülményeinkre nézünk, és azt mondjuk, nem szeret minket. Ez Laodicea. A te magyarázatod más, mint Istené. Ahogyan te látod a dolgokat más, mint ahogyan Isten látja. Amikor Isten szól, és az ember is szól, létrejön a bibliamagyarázat. Olvasod, de csak az értelmeddel érted és magyarázod.

Mi kell ahhoz, hogy létrejöjjön egy vallás? Először is teológiai alapokra van szükség, aztán kell egy hely, kellenek papok, és kellenek a hívek. Ha mindez megvan, akkor létrejön a vallás. Mikor jött létre a Judaizmus, mint vallás? Amikor az Úr Jézus megszületett, a Judaizmussal kellett szembenéznie. A Judaizmus ez alatt a 400 év alatt jött létre.

A tradíció úgy jön létre, hogy valaki megmagyarázza a Bibliát. Jézus idejében, az írástudók magyarázták az írásokat. Amikor ők mondtak valamit, akkor a farizeusok rögtön meg is cselekedték. A farizeusok engedelmeskedtek az írásoknak és hozzátették a hagyományaikat. Isten csak az alapelvet fektette le a szombatra vonatkozóan, de ők hozzátették a maguk hagyományait, kidolgozták a részleteket, hogy mi mindent nem szabad tenni szombat napon. Mai nyelvezettel, a Biblia nem tévedhet, de az emberek bibliaértelmezése bizony lehet téves.

Amikor autóval utazol, követed a GPS vezetését, de a térképet is ismerned kell, különben a szántáson fogsz kikötni. A Biblia olyan, mint a térkép. Miközben figyelsz a Szent Szellem hangjára és követed a Szent Szellem vezetését, a Bibliát is ismerned és olvasnod kell. A kettőnek kéz a kézben kell haladnia. Amikor Isten szól, ez a mi navigációs rendszerünk. Amikor olvasod a Bibliát, kérned kell az Urat, hogy “Uram, nem értem, magyarázd meg nekem, adj nekem világosságot.”

Sokat köszönhetünk Kálvinnak, Wesley-nek, Darby-nak, Watchman Nee-nak, stb. de nem az ő hangjukat kell követnünk. Amikor Krisztus szól, a gyülekezet is szól: ez a vallás. Hagyd, hogy a Biblia magyarázza meg a Bibliát! Amikor Isten szól: ez a Biblia. Amikor az emberek szólnak: ez a bibliamagyarázat. Mikor válik vallássá? Amikor azt gondolod, az emberek bibliamagyarázata egyenértékű a Bibliával.

Malakiás 1:6 “A fiú tiszteli atyját, a szolga is az ő urát. És ha én atya vagyok: hol az én tisztességem? És ha én Úr vagyok, hol az én félelmem? … és ti ezt mondjátok: Mivel utáljuk a te nevedet?”

Mi Laodicea? Milyen a gyülekezet állapota? Látjátok, amikor Isten szólt, akkor ők is szóltak. Az emberek nagyon merészek. Ők jobban tudják. Ők a teológusok, a szakértők!

Elmondtuk, hogyan alakult ki a Judaizmus. Most nézzük meg a keresztyénséget. Az első rendszeres teológiát Kálvin dolgozta ki (The Institutes of the Christian Religion). A katolikus egyház csak ezt követően dolgozta ki saját teológiáját, amihez hozzá tette a tradíciókat is. Azt mondhatjuk, hogy a keresztyénség teológiája a reformáció után alakult ki. A 19. században pedig megszületett egy másik rendszeres teológia: a diszpenzácionalizmus (korszakos teológia), vagy más néven “testvérek teológiája” (brethren theology).

Az Úr első eljövetelét megelőzően a Judaizmusnak két formája volt, az egyik a templom szerinti, a másik a zsinagóga szerinti. A templom szerinti Judaizmust a ritualizmus jellemezte. A zsinagóga szerinti Judaizmusban viszont nem volt meg ez a szertartásosság; a két legfontosabb dolog a írások olvasása és az imádkozás volt. Az Úr második eljövetele előtt ugyanez a két forma megtalálható a keresztyénségben is: a templom modellje szerinti felekezetek, pl. lutheránusok, presbiteriánusok, metodisták, stb. Mindenki egy meghatározott istentiszteleti programot követ. Ez a templom szerinti modell. A zsinagóga szerinti modellt követik pl. a baptisták, és a pünkösdi, karizmatikus gyülekezetek is. Nincsenek vagy alig vannak rituálék, ők a Bibliára és az Istennel való közösségre összpontosítanak. Láthatjuk tehát, hogy az Úr második eljövetele előtt megszületett a keresztyénség mint vallás.

Folytatása következik

Ajánlott irodalom a témához: Watchman Nee: A hét gyülekezet

https://hitunkcelja.files.wordpress.com/2018/08/watchman_nee_a_gylekezetek_buks_s_visszatrs.pdf

https://hitunkcelja.files.wordpress.com/2018/12/laodiceai-gyulekezet.pdf

 

 

Hozzászólások

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s