Christian Chen
(A 2017-ben elhangzott konferencia rövidített, szerkesztett átirata)
“Ímé, az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő én velem.” Jel. 3:20.
Ez az ajtó nem a bűnös szívének az ajtaja. Itt a gyülekezet ajtajáról van szó. Ebből az igeversből megtudjuk, hogy az Úr áll az ajtón kívül. A gyülekezet középpontja Krisztus kellene, hogy legyen. Ha valaki az ajtón kívül van, akkor Ő biztos, hogy nem a középpontban van. Amikor Eszter könyvét tanulmányozzuk, megtudhatjuk, hogy Hámán volt a palotán belül, Márdokeus pedig a palotán kívül. Az volt belül, akinek kívül kellett volna lenni, és az volt kívül, akinek belül kellett volna lenni. Ki tehát a középpont? Hámán a hústestet jelképezi, tehát a hústest lett a középpontunk. Ez nem jelenti azt, hogy nem vagyunk megmentve. A Szent Szellem bennünk van, de épp úgy, mint Márdokeus, a palotán kívül, az ajtón kívül van. Nem mondhatjuk, hogy nincs ott. Nem mondhatjuk, hogy nincs bennünk Szent Szellem, de nem a Szent Szellem hangja van ott, hanem a mi véleményünk.
Laodicea azt jelenti: mindenkinek a véleménye. Ha Filadelfiát tanulmányozzuk, tudjuk, hogy Filadelfia a Szent Szellem akarata, Filadelfia Isten útja, azaz hogy szeressük egymást. Akkor felmerül a kérdés: ha a Szent Szellem bennünk lakik, akkor Ő kellene, hogy a trónon legyen. De nem. A hústest van a trónon. Krisztus kellene, hogy a gyülekezet középpontja legyen. Az Úr visszajövetele előtt viszont milyen a gyülekezet állapota? Megdöbbenünk. Mert ha a gyülekezet Krisztus teste, és ha Krisztus a gyülekezet Feje, akkor természetesen Ő kellene, hogy a középpontban legyen. De a probléma a következő: ha Ő a középpont, akkor mégis hogy lehet, hogy az ajtón kívül van? Ki van a gyülekezet ajtaján kívül? Ez egy nagyon fontos kérdés. Milyen gyülekezet a Laodiceai gyülekezet? A Laodiceai gyülekezetről szóló próféciából bizonyos leckéket tanulhatunk meg.
Gyakran említjük, hogy az Úr hamarosan visszajön. Hamarosan elkezdődik a Bárány menyegzője. Ővele ülhetünk a vacsoraasztalnál. Akkor természetesen a Bárány lesz a középpont. De tegyük fel a kérdést: az Úr visszajövetele előtt milyen a gyülekezet állapota? A Jelenések 2. és 3. részéből megtudhatjuk, hogy a hét gyülekezet közül négy megmarad az Úr visszajöveteléig: Thiatíra, Szárdisz, Filadelfia és Laodicea. Kronológiai sorrend szerint Laodicea az utolsó. Tehát ma a gyülekezet állapota Laodicea.
Az Úr megjövendölte a gyülekezet állapotát: Ő az ajtón kívül áll. Már nem Ő a középpont. Nem a Szent Szellem akarata van a középpontban. A mi akaratunk van a középpontban. A gyülekezet bennünket helyezett a középpontba. Hétvégére elfáradunk, mert egész héten sokat dolgoztunk, ezért hétvégén pihennünk és kikapcsolódnunk kell. És itt már nem az a kérdés, hogy az Úrnak mire van szüksége, hanem az a kérdés, hogy nekem mire van szükségem. Élvezzük a zenét és olyan, mintha együtt ünnepelnénk, de valaki kopog az ajtón és be akar jönni. “Vele vacsorálok és Ő énvelem, egy asztalnál.”
Mi Laodicea? Jól tudják magukat érezni az Úr nélkül. Azt gondolják, ha valamilyen hasznuk, áldásuk származik az istentiszteletből – az Úr nélkül – az már elég. Ha kapsz valamilyen áldást, az már elég. Krisztus nélkül is tudják gyakorolni az összejöveteleket. Tudják, hogyan kell az összejövetelt tartani, és tanítják a Bibliát. De az Úr kopog az ajtón kívül. Ő akarja elfoglalni a szívünket.
A Krisztus, akiről beszélnek, tárgyiasított Krisztus. Van róla ismeretünk. Hol kell a Krisztusnak megszületni? Mikeás 5:2 szerint Betlehemben. A napkeleti bölcsek nagyon hosszú utat tettek meg, de Heródesnek fogalma sem volt, hol kell Krisztusnak megszületnie. Az írástudók tudták, az értelmükkel – de nem volt személyes megtapasztalásuk vele. A bölcsek viszont meglátták az Úr arcát, és tömjént, aranyat és mirhát ajándékoztak neki. Aki már igazán találkozott az Úrral, az a legjobbat ajánlja fel neki. A bölcsek számára Krisztus belső megtapasztalássá vált, nem pedig az ajtón kívül volt. Krisztus belső valóság kell, hogy legyen számunkra, nem az ajtón kívül kell állnia. De sajnálatos módon, az Úr visszajövetele előtt a gyülekezet tele van ismerettel. Értjük a teológiát. Vannak, akik teológiai szemináriumot is elvégeznek. Tehát ismerjük Krisztust az értelmünkkel, de vajon mennyi a személyes, tapasztalati ismeretünk Vele? Krisztus kopog az ajtón kívül.
Ahhoz, hogy igazán megértsük a Laodicea felőli próféciát, meg kell értenünk Malakiás könyvét. Malakiás könyve az utolsó ószövetségi könyv és a zsidóknak íródott. Beszéltünk arról, hogyan alakult ki a Judaizmus, mint vallás. Ahhoz, hogy létrejöjjön egy vallás, hitelvi alapokra van szükség. Korábban csak a Biblia volt ott a számunkra. A Biblia élő. De most az írástudók elkezdik magyarázni a Bibliát. Most már van Biblia, és van bibliamagyarázat is. Erről beszélt az Úr, amikor azt mondta: “az emberek hagyományai”. Ha a Bibliához hozzátesszük a hagyományokat, a mai értelmezés szerint ezt teológiának nevezik. Az Úr első eljövetele előtt, Malakiás idejét követően, egy folyamat eredményeként megszületett a Judaizmus. Malakiás könyvében Isten szól, de a nép is szól. Amikor Isten szól, ez a Biblia, amikor az ember szól, ez a bibliamagyarázat. Nemcsak Isten szól, hanem az ember is szól. Tehát hogyan alakult ki a Judaizmus mint vallás? Van templomuk, vannak papok, vannak hívek és vannak hitelvi alapok is, azaz teológia. De ne feledjük, testvérek, amilyen Isten földi népének az állapota volt az Úr első eljövetele előtt, olyan lesz Isten mennyei népének az állapota az Úr második eljövetele előtt.
Kálvin megalkotta az első rendszeres teológiát, amivel az evangéliumot próbálta megvédeni. Nemcsak bibliatudós akart lenni, hanem bizonyítani akarta, hogy mit miért hiszünk. Megvan a teológiai alap, van gyülekezési hely, vannak gyülekezeti munkások és vannak hívek is. Megszületett tehát a keresztyénség mint vallás. Aztán a 19. században a testvérgyülekezeti mozgalomhoz kapcsolódóan megszületett egy másik rendszeres teológia, a korszakos teológia (dispensationalism). A keresztyénségben így most már két rendszeres teológia is van.
Szárdisz a protestáns felekezetek. Szárdisz helyes alapokra lett helyezve, és emberi szemszögből nézve a gyülekezet lehet helyes vagy helytelen. De a korrekt gyülekezet még halott gyülekezet. Isten nincs megelégedve Szárdisszal, mert Isten szemszögéből a gyülekezet mennyei és szellemi kell, hogy legyen. Amikor a gyülekezet a világgal házasodik, akkor már nem mennyei. A világ felé háttal kell állnunk. Amikor a gyülekezet a világnak hátat fordít, mennyei talajra kerül.
Isten Szárdiszt nem találja teljesnek, de el akarja juttatni a teljességre. Ezért Isten folytatja az Ő munkáját, és anabaptistákat, pietistákat és kvékereket támaszt, hogy a gyülekezetet szellemivé és mennyeivé tegyék. 1727-ben Németországban a pietista Zinzendorfon keresztül ébredést támaszt, a morva ébredést, akik 24 órás imaláncba kezdenek. Ez az imalánc 100 éven át tartott. Testvérek, ha egy imalánc 100 éven át tart, az csak a Szent Szellem munkája lehet. A 18. század második felében Isten Angliában John Wesley-n keresztül támaszt ébredést, a 19. század elején pedig Észak-Amerikában, New Jerseyben, a pietista Theodore Frelinghuysen által.
Isten tovább folytatja az Ő munkáját, és a 19. század első felében Észak-Amerikában támaszt egy második ébredést is. Ma az Egyesült Államokban a második legnagyobb gyülekezet a Déli Baptista. Miért? Ők a második nagy ébredésnek köszönhetik létezésüket. Innen származik pl. Billy Graham is. Az anbaptisták nagyon sok könnyet ejtettek, de nem hiába.
Ezt a második ébredést három dolog jellemzi. Az első, az Úr visszajövetele várásának újra éledése. A második, Krisztus teste egységének felismerése. Amiért a mi Urunk imádkozott, “hogy mindnyájan egyek legyenek”, azt most kezdik felismerni, hogy nem szakadhatunk szét, szeretnünk kell egymást. Ez a világosság Skóciából indult, és onnan jutott az Egyesült Államokba. Ez volt az egység mozgalom (Oneness movement). A második nagy ébredés harmadik jellemvonása pedig a szentségre való törekvés. A megszentelődés fontosságát hangsúlyozták. Habár a bűn még ott van és a hústest is ott van, legyőzheted és élhetsz szent életet, az élet Szellemének ereje által. Ennek a szentség mozgalomnak a folytatása Angilában a Keswick mozgalom (Higher Life movement). Isten Európában ugyanazt végzi mint Észak-Amerikában.
Mi az ébredés? Halálból való feltámadás. Mi Isten célja? Filadelfia, ahol a testvérek szeretik egymást. 1827-ben, a 100 éve tartó imalánc eredményeként megszületett a testvérmozgalom (Brethren movement). Az 1727-es morva ébredés misszionáriusai a világ szinte minden részére eljutottak. Például, Karl Gützlaff már Hudson Taylor előtt eljutott Kínába és a Távol-keletre, hogy elvigye oda az evangéliumot.
Hogyan bontakozott ki a pünkösdi mozgalom? Említettük a szentség mozgalmat, melynek folytatásaként az emberek a Szent Szellemmel való betöltekezést keresték. Ahol bűn van, oda nem száll le a kenet. Ha betöltekeztél Szent Szellemmel, akkor ennek látható jele a nyelveken szólás. A pünkösdi mozgalomban az a probléma, hogy Krisztuson kívül keresik a dolgokat. Tekintetüket az Adományozóról magukra az ajándékokra fordították: nyelveken szólás, csodatévő erők stb. A kilenc ajándék között Pál ezeket a csodálatos ajándékokat a felsorolásban a végére hagyta (1Kor. 12:8-10). A hústest szereti a csodálatos dolgokat. Szeret dicsekedni azzal, hogy nekem van valami, ami neked nincs. Azonban a gyülekezetnek a középpontja Krisztus kell, hogy legyen, de most az ajándékok vannak a középpontban. Krisztuson kívül keresik a dolgokat. A gyülekezetnek nagyon sok ajándéka van, de ezek elfoglalták az Ő helyét. Az Úr az ajtón kívülre szorult és ott kopogtat. Be akar jönni, hogy együtt vacsorázzunk Ővele.
A karizmatikus mozgalom különös mód minden felekezetbe bejutott, még a katolikus egyházba is! Nem elég csak a Szent Szellem vezetése, hanem szükség van Isten szavára is. Nem elég a GPS, szükség van térképre is, különben a szántáson fogsz kikötni. Egyrészt szükséges a Szent Szellem vezetésére figyelni, másrészt olvasnod kell Isten igéjét, mert az a térkép számodra.
Malakiás könyvében, amikor az Úr szólt, az emberek is beszéltek. Honnan tudjuk, hogy ez Laodicea? Amikor Isten mond valamit, az emberek mást mondanak, mert ők a professzorok. “Gazdag vagyok.” Ez Laodicea, a nép akarata.
Az Úr első eljövetelét nem sokan várták. Sőt, nagyon kevesen. Ezek voltak József és Mária, Zakariás és Erzsébet, Simeon és Anna, a pásztorok, a napkeleti bölcsek, Bemerítő János és a tanítványok. Ma is így van. Az Úr második eljövetele előtt Ő az ajtón kívül áll. Isten nem változtatta meg eredeti tervét, sohasem hagyta el eredeti célját. Az Úrnak egy dolog van a szívén: Filadelfia, ahol a testvérek befogadják és szeretik egymást. A többi három gyülekezetnek meg kell térnie. A gyülekezetnek a Fejet kell megragadni, magába foglalni és felemelni.
“Légy buzgó és térj meg!” (Jel. 3:19).
Ne légy tovább langyos. Az Urat csak egy dolog érdekli. Mit mond az Úr a Zakariás 8:2-ben?
“Ezt mondja a Seregeknek Ura: Féltékeny vagyok Sionra nagy féltékenységgel [azt követelem, ami jogosan és egyedül csak az enyém], és féltékeny vagyok rá nagy haraggal [ellenségei ellen].” (angolból, Amplified Bible)
Mit jelent langyosnak lenni? Téged a nyelvek érdekelnek, az erő megnyilvánulása, a prófétálás, a szent nevetés érdekel. Térj meg! A szívednek fel kell forrósodnia, annyira, amennyire az Úr szíve forró. Az Úrnak csak egy dolog van a szívén: ez Filadelfia. Légy buzgó az Úr bizonyságáért, Sionért és Jeruzsálemért.
“Sionért nem hallgatok, és Jeruzsálemért nem nyugszom, míg földerül, mint fényesség az Ő igazsága, és szabadulása, mint a fáklya tündököl” (Ézs. 62:1).
Meg kell térnünk. De az Úr azt ígérte, aki megnyitja az ajtót, ahhoz bemegyek és együtt vacsorázok azzal. Mi a gyülekezet? A gyülekezet mutatja be, hogy Krisztus a középpont! Boldogok tudunk lenni az Úr nélkül. Boldogok vagyunk, ha pünkösdi megtapasztalásban van részünk, és azt mondjuk, ez az Úrtól van. Amikor az Úr mond valamit, mi mást mondunk. Megvan a magunk bibliamagyarázata. Legyen az Úr irgalmas hozzánk.
Legyen ez figyelmeztetés a számunkra. Az Úr sohasem hagyta el eredeti célját. Thiatíra, Szárdisz, Filadelfia és Laodicea, de az Úr szíve csak Filadelfia felé hajlik. Láthatjuk tehát, hogy a gyülekezet történelmében hogyan teljesedett be a Laodicea felőli prófécia. Vigyázzunk, ne gondoljuk azt, hogy mindenki más Laodicea, csak mi nem. Filadelfia az utunk, de sohasem válhat a címkénkké. Az Úr nyissa meg a szemünket.
“Akkor tanakodtak egymással azok, akik félték az Urat, az Úr pedig figyelt és hallgatott, és egy emlékkönyv iraték Ő előtte azoknak, akik félik az Urat és becsülik az Ő nevét” (Mal. 3:16).
Amikor megtörjük a kenyeret, megemlékezünk az Úrról. Ő is megemlékezik azokról, aki becsülik az Ő nevét.
Imádkozzunk.
“Urunk, Rád tekintünk és imádkozunk a te bizonyságodért. Köszönjük mindazt, amit Te tettél. Kérjük, hogy mindannyian buzgók legyünk a te szavadért, a te bizonyságodért, azért az egy dologért, ami a te szíveden van, Sionért és Jeruzsálemért. Adj nekünk kegyelmet, hogy egyek legyünk feléd, Jézus győztes nevében kérünk. Ámen.”
Ajánlott irodalom a témához:
Click to access watchman_nee_a_gylekezetek_buks_s_visszatrs.pdf
Click to access laodiceai-gyulekezet.pdf
Click to access gh_lang-kc3a9rdezd-meg-az-elc591zc591-nemzedc3a9ket.pdf
Click to access lance-lambert-what-is-god-doing.pdf
Click to access austin-sparks_betc3a1nia.pdf
“Ki áll az ajtón kívül? 2. rész” bejegyzéshez egy hozzászólás