Számot vet az ő szolgáival

“A te szádból ítéllek meg téged, gonosz szolga… Miért nem adtad az én pénzemet a pénzváltók asztalára?” (Lukács 19:22-23)

“Gonosz szolga, minden adósságodat elengedtem néked, mivelhogy könyörögtél nékem. Nem kellett volna-é néked is könyörülnöd a te szolgatársadon?” (Máté 18:32)

A délelőtti alkalmon Salwey parancsnok név szerint utalt rám, nagyon szeretetteljesen. Ilyen ritkán fordul elő nyilvános konferenciákon, de délután egy másik jóravaló testvér ugyanezt megismételte. Azt hangsúlyozta, hogy a “gonosz” szolga, aki nem használta fel az urától reá bízott pénzt (Lukács 19:22), a hitetleneket példázza, mert, mondotta, Krisztus “gonosz” szóval nem utalhat senkire sem az Ő vérén megvett népe közül. Ahogy befejezte hozzászólását, rám nézett, és ezt mondta: “És te, kedves Lang testvérem, ha bármi mást mondanál, nem hinnék neked.” Csak annyira volt időm, hogy egy pillantást vessek görög Újszövetségemre, aztán ezt válaszoltam: “Őszintén remélem, hogy sem a mi drága testvérünk, sem bárki más nem fog valamit elhinni csupán azért, mert azt én mondom. Isten Igéje álljon előttünk abban, hogy mit hiszünk el. Ami ezt a “gonosz” szót illeti, egy korábbi alkalommal (Máté 18:32) Urunk ezt egy olyan szolgára vonatkoztatta, akinek minden adóssága megbocsáttatott, de aki nem akart szolgatársának megbocsátani, ami azt bizonyítja, hogy az, akinek a bűnei mint szolgának meg lettek bocsátva, lehet “gonosz”.

forrás: G. H. Lang, An Ordered Life, 210.oldal (Kingsley Press, Shoals, IN, USA, 2011)

Hozzászólások

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s