"Adjad, fiam, a te szívedet nékem" (Péld. 23:26.) Az átadás nem azt jelenti, hogy megígérjük Istennek, hogy megtesszük az Ő akaratát, sem azt, hogy szövetséget kötünk Istennel, hogy megtesszük, amit nem lehet megtenni. Az átadás azt jelenti számomra, hogy leveszem a kezemet a saját életemről. Tegyük fel, hogy valakinek adsz egy könyvet, de a kezedből … Adjad fiam a szívedet nékem olvasásának folytatása
Isten gondol reád
Részlet DeVern Fromke Life's Ultimate Privilege (Az élet legnagyobb kiváltsága) c. könyvéből: John Wright Follette írja: "Egy személyes tapasztalatot szeretnék megosztani, ami talán segítségére lesz azoknak, akik aggódnak szeretteik lelki jóléte miatt. Nagyon jól emlékszem, amikor 16 éves voltam - a fiatalok számára egy próbára tevő időszak, amikor fontos döntéseket kell hozni, és olyan első … Isten gondol reád olvasásának folytatása
Felkészülés a Bárány menyegzőjére
„Pihenünk a seprőnkben”? – Michael Clark
Köszönöm ezt a gyakorlatias üzenetet!
Are We Settled on Our Lees? By Michael Clark
http://awildernessvoice.com/lees.html
PDF formában letölthető az 1. és 2. rész együtt: Pihenünk a seprőnkben
1. rész
Gyakran szívesebben „hallunk” egy hagyományról, mint az utolsó szellemi kiáradásról. Az edényben időzni és csak „pihenni a seprőnkben” ez a dolog lényege. A rossz dolgokat meghalljuk, de nekünk Jézus Szellemét kellene meghallani. Hasonlók vagyunk Moábhoz: megtagadjuk, hogy edényből edénybe töltsenek bennünket. Ellenállunk, hogy kijöjjünk a megszokás fogságából és vállaljuk az új edénnyel járó próbákat. Ennek eredménye az lesz, hogy sosem kerülünk megtisztítva a Mester asztalára.
Mostanában a borkészítés folyamatát tanulmányoztuk. Jeremiás beszámol arról, hogy a bort úgy tisztítják, hogy az egyik edényből a másikba töltik át. Isten az Ő igéjében Moábbal vitázott, mert a „seprőjében pihent”.
„Nyugodtan élt Moáb gyermekségétől fogva, és pihent az ő seprejében, és edényből-edénybe nem öntötték és fogságra sem ment, azért maradt meg az íze rajta, és nem változott el…
View original post 1 987 további szó
A szelíd és csendes szellem magvetése
Részlet DeVern Fromke: Life's Ultimate Privilege (Az élet legnagyobb kiváltsága) c. könyvéből: „Akik könnyhullatással vetnek, vigadozással aratnak majd. Aki vetőmagját sírva emelve megy tova, vigadozással jő elő kévéit emelve.” (Zsolt. 126:5-6) VESS SZELÍD, CSENDES SZELLEMET: Sokan talán sohasem gondoltak arra, hogy amilyenek szellemünkben vagyunk, az folyamatos magvetést jelent. Ha ellenségesek vagyunk, akkor azt vetjük el, ha … A szelíd és csendes szellem magvetése olvasásának folytatása


