Hogyan lehet szellemi életet élni?

Radu Gavrilut (Valea Draganului)

Kol. 3:2-14, Róma 12:9-21.

Sok embernek a hitélet nagyon nehéz, mert a saját erőlködésükből próbálják megélni. Hogyan lehet szellemi életet élni?

Miután az Úrhoz térsz, olyan dolgok vannak hozzád tapadva, mint pl. a saját erőd, saját értelmed, bölcsességed stb. Hogyan jövünk ki ebből a természeti életből, ennek a kötelékéből, és megyünk be a szellemi életbe? Ez egy nagyon fontos kérdés.

“A szeretet képmutatás nélkül való legyen” Róma 12:9. Valaki azt mondta, nekem nincs semmi bajom a másikkal. De vajon szereted-e képmutatás nélkül?

Én azért akarok menni vasárnap az összejövetelre, hogy másokat felüdítsek, hogy már előtte telve legyek az Úrral, úgy legyek, mint Mária: “Lelkem magasztalja az Urat, mert a szellemem már örvendezik az én megtartó Istenemben” Luk. 1:46-47. Ha tudsz úgy állni az Úr előtt a csendességedben, hogy betelj az örömmel, akkor amikor elmész az összejövetelre, már ezt az örömöt viszed oda.

Sokan várják, hogy etessék őket, mint az anyamadár a fiókákat. Amikor egy madárfióka kikel a tojásból, a fészekben marad és várja, hogy az anyja enni adjon neki. Amikor jön az anyamadár, a fióka kitátja a száját és bekapja, amit az anyja a szájába tesz. És lassan, ahogyan növekednek a fiókák, egy nap elkezdik repdesni a szárnyukat, mert a természetükben benne van az, hogy repüljenek.

Bennünk Krisztus élete van, mert az Ő életét kaptuk. És ha ezt az életet követjük, ugyanúgy, ahogyan azok a fiókák táplálkoznak, egy nap ez az élet annyira megerősödik bennünk, hogy Isten Fiának képéhez válunk hasonlóvá. Viszont az a kérdés, hogy követjük-e ezt a bennünk lévő életet?

Amikor az “ellenségemet” valami baj éri, és én ennek csak egy kicsit is örülök, akkor az Úr meg kell, hogy tisztítsa a szívemet. Én azt akarom, hogy az Úr megáldja őket. “Ha éhezik a te ellenséged, adj ennie.” Róma 12:20.

Ha nem követjük ezt az életet, ha nem éljük ezt az életet, akkor a jellemünk/karakterünk nem fog megváltozni. És amikor az Úr visszajön, amikor fel kell öltöznünk mennyei hajlékunkat, mezíteleneknek fogunk találtatni. Miért? Mert nem követtük ezt az életet. Ezek a dolgok nagyon fontosak szellemi életünk szempontjából! Nem élheted a saját magad életét! Valaminek meg kell változnia. A szellemi élet teljesen más. A természeti élet gyökere a lelkünkben van, a szellemi élet pedig a szellemünkben gyökerezik. És a Szent Szellem munkálkodik és mindig megmutatja, megmondja, hogy mit kell félretennünk az útból.

Egy igeverset szeretnék még felolvasni, amit sokáig nem értettem:

Gal. 1:15-16a „De amikor az Istennek tetszett, aki engem anyám méhétől fogva elválasztott, és elhívott az Ő kegyelme által, hogy kijelentse az Ő Fiát énbennem.”

Tudjátok, a negatív oldal az, hogy a Szent Szellem mindig rámutat azokra a dolgokra, amelyeket félre kell tennünk. Ha nem hallgatunk az Ő hangjára, nem jutunk előrébb! Ez a negatív oldal. Talán az Úr azt mondja neked, hogy az, ahogyan öltözködsz, nem helyes, vagy hiábavaló dolgokat beszélsz, vagy túl sokat beszélsz stb. A probléma az, hogy nyitva van-e a füled arra, hogy meghalld, mit akar a Szent Szellem neked mondani. A legtöbb hívő nem hallja meg! Őszintének kell lennem: a legtöbb hívő nem hall!

A pozitív oldal pedig az, hogy kijelenti az Ő Fiát énbennem és kijelenti Jézus Krisztust tebenned. Meglátni, hogy Ő  a Megmentő. Ő az, Aki eljött erre a világra, hogy megkeresse és megmentse az elveszettet. Ez a munka folytatódik: hogy kijelentse az Ő Fiát énbennem. A legtöbb hívő ennek a valóságnak az ismerete nélkül él. Csak az elméjükben / értelmükben hoznak döntéseket, de nincs szellemi életük. Mert a szellemi élet a feltámadott szellemben van, ahol Isten Szelleme lakozik.”