“Mi azonban nem fogunk mértéktelenségig dicsekedni, hanem csak annak a mérővesszőnek mértékéig, amelyet Isten osztott ki nekünk akkor, amikor hozzátok is eljutottunk” (2Kor. 10:13, Csia)
Isten minden egyes szolgájának megvan szolgálatkörének az a mértéke, amit Isten szabott ki az ő számára; minden egyes hívőnek van egy Isten által kijelölt pályája, amit meg kell futnia. Ha ki-ki elfoglalja helyét, elvégzi a saját részét, és megfutja a számára kijelölt pályát, micsoda dicsőség lesz az!
Egy háznak minden bizonnyal szüksége van nagy oszlopokra, de egy kicsiny szög sem kevésbé szükséges. Hogyan szilárdulhat meg és épülhet fel a Gyülekezet, ha mindenki arra vágyik, hogy nagy evangélista, vagy nagy ébredéselindító, vagy nagy tanító legyen? Vajon nem az Úr akaratának útján kellene-e járnunk? Nem kellene, hogy valami nagy dolog legyen a célunk; álljunk inkább az Isten által kiválasztott helyünkön. Ha Ő azt akarja, hogy egy kis dolgot tegyünk meg csöndes alázatban, akkor azt örömmel tesszük meg. Mert Isten nem “nagy tehetségeket” keres; Ő azokat használja, akik az Ő rendelkezésére állnak. Legyünk hajlandók mi is, hogy elfoglaljuk Isten által kijelölt helyünket.
Watchman Nee
"Bátorítsuk egymást, mivel közeledik az a nap" 