Vigyázzatok…, kérvén…

Részlet D. M. Panton The Judgment Seat of Christ (Krisztus Ítélőszéke) című könyvéből:

A nagy megmenekülés (The Great Escape, Vanguard Reprints)

“Vigyázzatok azért minden időben, kérvén, hogy méltókká tétessetek arra, hogy elkerüljétek mindezeket, amik bekövetkeznek, és megállhassatok az embernek Fia előtt” (Luk. 21:36). 

„Mindezek, amik bekövetkeznek” (Luk. 21:36): mik ezek? Nagy és végzetes jelek: rettegtetések az égből (11. vers), jelek a napban, holdban és csillagokban (25. vers), az egek erősségei megrendülnek (26. vers), mert ezek lesznek a bosszúállásnak napjai ( 22. vers), az üldöztetések (17. vers) és a pogányok szorongásának (25. vers) napjai, amikor az emberek elhalnak a félelemtől (26. vers). „Akkor nagy nyomorúság lesz, amilyen nem volt a világ kezdete óta mind ez ideig, és nem is lesz soha” (Máté 24:21). Sohasem volt egyetlen ilyen rettenetes veszedelem sem, amely ilyen nagy megmenekülést tett volna szükségessé.

Lehetséges a megmenekülés: „hogy elkerüljétek mindezeket” (Luk. 21:36). Mivel a nyomorúság az egész világot érinti, a menekülés csakis a mennybe lehetséges: „úgy lep meg mindeneket, akik az egész föld színén lakoznak” (35. vers). Egyetlen biztonságos talpalatnyi hely sem lesz az egész föld kerekségén. Ez a menekülés az Isten Fiához lesz, aki „eljön a felhőkben hatalommal és nagy dicsőséggel” (Luk. 21:27); mert „lehajtotta az eget és leszállt… lenyúlt a magasból, és felvett engem” (Zsolt. 18:10, 17).

Más Igeversek világosan megerősítik, hogy ez a megmenekülés a keresztyénekre vonatkozik.

1) Urunk ígérete a keresztyén gyülekezet vezetőjénekszól: „Mivel megtartottad az én béketűrésre intő beszédemet, én is megtartalak téged a megpróbáltatás idején, amely az egész világra eljön” (Jel. 3:10).

2) Urunk figyelmeztetése is a gyülekezet vezetőjének szól: „Hogyha tehát nem vigyázol, elmegyek hozzád, mint a tolvaj, és nem tudod, mely órában megyek hozzád [lásd görögül]” (Jel. 3:3). Tehát ha az 1 Tesz 5:4. alapján el lehet mondani, hogy a Parúzia nem lepheti meg a hívőt váratlanul, mint egy tolvaj, Urunknak ez a szava azonnal elutasítja az ilyen következtetést, mert annak veszélye, hogy Urunk eljövetele tolvaj módjára lesz, és érkezése felől teljes tudatlanságban lehet lenni, a hívő vezetőnek szól. A Teszalonikabeli hívők (1Tesz. 4:15) nem az egész gyülekezetet példázzák, hanem csak azokat, akik éberen vigyáznak; hasonlóképpen, a megmenekülés ígérete Filadelfia Angyalának szól, és csak közvetve szól minden Filadelfiabelinek, akik szintén „megtartották az Úr béketűrésre intő beszédét”. A Tesszalonikai hívőket nem fogja tolvajmód meglepni az a nap: tehát a Tesszalonikabeliek azokat példázzák, akiket sohasem ér meglepetés (1Tesz. 5:4), mivel sohasem voltak készületlenek.

3) A példázat egyértelműen megerősíti ezt. A Szántóföld a világ; a Búza a gyülekezet; az Aratók az angyalok (Máté 13:39). Az Aratók először összegyűjtik a Zsengét, aztán elvégzik a Betakarítást, és végül végig tallózzák a Szántóföld Sarkait, amelyeket szándékosan aratatlanul hagytak (3Móz. 23:10-22). Tehát a zsengék már a mennyekben vannak, mielőtt az aratás kezdődik (Jel. 14:4); és az aratás után (Jel. 14:15) még mindig elhangzik az éber vigyázásra való felhívás (Jel. 16:15). „Csak azok, akik odaadóan figyelik és várják a Megváltó visszajövetelét, fognak először elvitetni” (Seiss).

„Vigyázzatok azért minden időben, kérvén, hogy elkerüljétek mindezeket” (Luk. 21:36). „Egyetlen parancsolat sincs gyakrabban és komolyabban hangsúlyozva” (Alford): mert a megmenekülés nem a hithez kapcsolódó kiváltság, hanem a szentséghez kapcsolódó jutalom, melynek mértéke egyedül Isten előtt ismeretes. „Akkor ketten lesznek a mezőn; az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik. Két asszony őröl a malomban; az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik. Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mely órában jön el a ti Uratok” (Máté 24: 40-42).

„Vigyázzatok” a Biblia egyik legátfogóbb jelentésű szava. Vigyázzatok magatokra; figyeljétek a világválság kibontakozását; éberen várjátok a Királyt; törődjetek Krisztus legmagasztosabb érdekeivel; vigyázzatok, hogy ne hagyjátok a lehetőséget elszállni; törődjetek a haldokló lelkekkel; legyetek résen a Sátánnal szemben; figyelmezzetek Istenre. A vigyázás égető éberség, amely minden képességet igénybe vesz Istenért. De emellett ott kell lennie egy sajátságos imádságnak: „kérvén, hogy méltókká tétessetek, hogy kimenekedhessetek” (angolból) (Luk. 21:36).

Hudson Taylor, akinél a 19. században senki sem végzett hatalmasabb munkát Krisztusért, és (szerintem) kevesen jártak Istennel szorosabb közösségben, ezt mondta a testi hívőkről: „Megfeledkeztek Urunk figyelmeztetéséről a Luk. 21:34-36-ban, és ezért nem is találtatnak méltóknak arra, hogy kimenekedhessenek; nem hagytak mindent kárba veszni, és ezért nem is juthatnak el arra a feltámadásra, amelyre Pál úgy érezte, hogy talán nem juthat el. Mély meggyőződéssel kijelentjük, hogy nem mindenki, aki hívő, fog eljutni arra a feltámadásra, hogy így találkozzon az Úrral a levegőégben.” Mennyivel biztonságosabb törekedni rá, mint biztosnak lenni benne!

A sürgető kiáltásnak most már az egész Gyülekezeten keresztül visszhangoznia kell. Miért?

1)      Mert „ha a hitem helytelen, meg kell változtatnom; ha a hitem helyes, hirdetnem kell másoknak” (Dr. Whately). Visszatartani a figyelmeztetést annyi, mint megrabolni a Gyülekezetet éppen attól az igazságtól, amely megszabadíthatja őt a veszedelemtől.

2)      Mert nem lehet erőteljesebb váltókart elképzelni, amely megfordíthatja természetes restségünket. A tények sokkal motiválóbbak, mint az intelmek egész könyvtára. Mert a hívők eljövendő ítélete egy olyan kijelentés, amely a hívőknek különösen a testét célozza, és ezért sohasem lehet népszerű. Éppen a heves ellenállás az, amely rendkívül áthatóan és meggyőzően bizonyítja a kijelentés igazságát. Káleb és Józsué életük kockáztatásával (4Móz. 14:10) tettek bizonyságot az eljövendő Királyságról, és az engedelmesség valamint a hit szükségességéről, hogy bemehessenek abba. Az Úr is beszél arról, hogy az a szolga, aki nem kaphatott jutalmat, ugyanaz a szolga, akinek a türelmetlensége üldöztetést indít el (Máté 24: 49). Nem csoda, ha azok, akik lekicsinylik a rájuk bízott felelősséget, ők maguk nem tudják teljesíteni azt.

3)      Mert a veszedelem, bármennyire is küszöbön álló, még nem kezdődött el. „A langymeleg Laodiceabeliek felébredhetnek, mielőtt túl késő lenne: Krisztus az ajtó előtt áll” (G. H. Pember). A Királyság feltételeinek teljesítésével vele jár az abba való belépés csodálatos bizonyossága. „Veszedelmes idők következnek ránk; hadd lehessek olyan, aki szüntelen vigyáz és imádkozik, hogy méltónak találtassam arra, hogy elkerülhessem mindazokat, amelyek be fognak következni, és megállhassak az Embernek Fia előtt!” (John Wilkinson). „Amiket pedig néktek mondok, mindenkinek mondom: Vigyázzatok!” (Márk 13:37).