A nagy harc

Filippi 4:1. 5-8.
A nagy harc ma az, hogy ki fogja a mi gondolatainkat uralni. Minden, amit látunk, ami körülvesz, mindenben ott van a gonosz ellenségnek az a szándéka, hogy magához kötözze a mi gondolatainkat.

Egyszer láttam egy kicsi folyót, ami a tengerbe ömlött. Több ezer hal jött fel ezen a patakon, hogy lerakja az ikráit. Ott, ahol én láttam, nagyon gyors folyású volt. A halak a sodrásnak ellentétesen úsztak fel. Láttam elpusztult halakat is, amiket magával vitt a folyó sodrása. Ahol ívóhelyet találtak a halak, ott is hadakozniuk kellett, pl. hogy más halaktól megvédjék az ikrákat, és a sodrástól is. Ez a nagy csata dúl, a gonosz megpróbálja elménket uralni, mert akkor a gondolatainkat is uralni tudja.

Nagyon meglepődtem, hogy mivel foglalkoznak egyes keresztyének. Valaki megkérdezte tőlem, hogy nem akarom-e aláírni azt a petíciót, hogy Verespatak UNESCO védettség alá kerüljön. Elgondolkodtam, mivel is foglalkozik ez az ember? Mire pazarolja az idejét? Ez a harc nagyon komoly harc. Ez egy olyan harc, amit sokszor észre sem veszel, de ott folyik. Minden, amit hallasz, minden, amit látsz, minden dolog azt munkája, hogy azzal foglalkozzál és gondolataid azokkal legyenek lekötve. „Amik csak igazak, amik csak tisztességesek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak kedvesek, amik csak jó hírűek, ha van valami erény és ha van valami dicséret, ezekről gondolkodjatok.”

Lehet, hogy szeretjük az Urat, lehet, hogy olvassuk az Igét, lehet, hogy örömöt találunk abban, hogy eljövünk ide, de ha a mi elménk üres és nincs ezekkel megtöltve, akkor a gonosznak lesz gondja arra, hogy megtöltse azt. Ezért is írja sokszor az Ige, pl. az első Zsoltárban, hogy „aki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül” – ez a negatív oldal, „hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége és az Ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal”- ez a pozitív oldal. Tudsz egy olyan helyet találni, ahova bezárkózhatsz és ott csakis az Úrral foglalkozol? El tudom képzelni, hogy mindnyájan megpróbálunk a gonoszok tanácsán nem járni, csúfolódók székében nem ülni, bűnösök útján meg nem állni, de valójában gondolkodunk-e az Ő törvényéről? Készek vagyunk-e, hogy állandóan ezzel töltsük meg a gondolataikat? Hogy ne légy olyan mint a világ formája, ne töltsd ki azt a formát teljesen?

Ha azt kérdezem egy fiataltól, miért öltözöl ilyen kihívóan, lehet, hogy azt válaszolja, „Én nem látok ebben semmi rosszat”. És tudjátok miért nem lát? Mert az ő gondolkodásmódja még nincs megváltozva. Ahogy gondolkodunk, amikről gondolkodunk, úgy is járunk el. Az, hogy a gondolataink megváltozzanak, egy nagy csoda. Ez nem úgy működik, hogy kívülről helyezünk nehezékeket egy fiatal vállára, különböző szabályokat, törvényeket rakunk rá, hogy azokat betartsa. Hanem az élete akkor fog igazán megváltozni, ha a gondolkodásmódja megváltozik. És úgy, ahogy megtaláljuk leírva a Róma 12. rész elején, hogy megértsük, mi Istennek jó, kedves és tökéletes akarata. Ha az elménk nincs megújulva, nem láthatjuk, mi az Istennek kedves, jó és tökéletes akarata.

Voltam egy gyülekezetben, ami fiatalabb, mint az itteni. És egy testvér megkérdezte őket, miért, milyen gondolattal jöttetek ide? Egyesek azt válaszolták, itt jobb a táplálék, mások azt mondták, itt nincs bűn. Többféle válasz volt, de többségében nem a jó válaszok voltak. Nem is baj ez, mert az elején nem is tudunk helyesen válaszolni arra, pontosan miért is jöttünk. De a végén látnod kell, hogy az Úrért jöttél, Őérte, Őneki akarsz élni. Ha valamit teszek, Néki akarok kedves lenni, ha valamit szólok, Őérte akarom ezt tenni. Amikor valójában meglátom Őt, az egy forradalmi változást gerjeszt az éltemben. De ha nem fogunk vigyázni, a gonosznak mindig gondja lesz arra, hogy az elménk megteljen erődítményekkel, amelyek megkötnek. Ő nem pihen, ő állandóan munkálkodik. Lehet, hogy eljön a mi életünkben is egy pillanat, hogy meghátrálunk, hogy belefáradunk a dolgokba. És olyanokká válhatunk, mint Istennek egyes szolgái, akik nyugdíjazták magukat. Nem a munkahelyi nyugdíjra gondolok, hanem az, hogy szellemileg nyugdíjas, munkanélküli legyél, az is rossz. Tehát elmélkedjünk, gondolkodjunk Isten Igéjén, és Ő megáld minket, és akkor lesz amit mondjunk, és megosszunk testvéreinkkel.

Azt szeretném még elmondani, hogy tudatában kell lenünk annak, hogy bennünk van Krisztus élete. A feltámadásnak az ereje ellenáll a halálnak. A leggyengébb hívőben is benne van és viszi őt ez az Élet. Ebben legyen a reménységed. És ennek légy tudatában, ne a te saját gyengeségednek a tudatában. Egy természetfölötti Élet van bennünk, ebbe kell helyezzük bizodalmunkat. Hogy félretegyük a saját harcainkat és ebbe helyezzük reménységünket. Lehet, hogy sokszor azt mondjuk, igen nagyon gyenge vagyok, de ez az Élet ott van benned. Ezt az Életet meg kell tapasztalni és ez az Élet meg tud mutatkoznia a mi életünkben, a családunkban és a munkahelyünkön.

Filippi 3:9-14. Egy megújult elme az Úrral foglalkozik, nem önmagával. Pál egyetlen elfoglaltsága csakis Krisztussal volt, nem önmagával. Az elméje meg volt tisztítva az erődítményektől, és szemei előtt csakis Krisztus volt. Munkálkodjon az Úr, ahogy a 14. versben olvastuk: „De egyet cselekszem… célegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára.”

forrás: R. Gavrilut, http://www.ekklesiaoradea.ro/

2 thoughts on “A nagy harc

Hozzászólások

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s