Isten a magányosokat családokba helyezi

Zsolt. 68:7 “Isten a magányosokat családokba helyezi.” (angolból NLT)

Az, hogy megeleveníttettünk és Krisztussal együtt feltámasztattunk és ültettünk a mennyekben, ez a másokhoz való kapcsolódásunkkal van összefüggésben, és ebben az összetartozásban találjuk meg teljességünket. Sohasem fogsz szellemileg növekedni elszigetelt, különálló egyénként, hanem csak a másokkal való kapcsolatodban. „Isten a magányosokat családokba helyezi” (Zsolt. 68: 7), efelől nincs kétség, és nem számít, hogy érted-e vagy elfogadod-e ezt a tanítást, tapasztalat útján nagyon könnyen bebizonyítható, hogy szellemi növekedésünk és gazdagodásunk a másokhoz való igazi, szellemi és mennyei kapcsolatunkból származik. Ezt az a tény bizonyítja, hogy nem mindig könnyű a hívőknek nagyon sokáig együtt élni. Rettenetesen hangzik kimondani, de sok más tényező van, amire gondolni kell. Ha te egy átlagos ember vagy ebben a világban, akkor esetleg jól elboldogulsz, de ha keresztyén vagy, akkor szembe kell nézned a Sátánnak minden erejével, amit működésbe tud hozni a természeti élet bármilyen kicsi részén is, amit csak talál. Olyan nehézségeket szerez keresztyének között, amit nem tapasztalnának, ha nem lennének mennyei helyzetben. Levegőbeli hatalmasságokkal állnak szemben. Összeütközés, súrlódás és mindazok az áramlatok, amelyek megpróbálják megosztani a hívőket, de amelyek nem osztanak meg más embereket, mert az Úr népe között annyira nagy az igazi szellemi egység összekötő ereje – olyan sokat számít az Úr számára, és olyan sokat számít a Sátánnal szemben. A Sátán ezt a szellemi egységet szét akarja törni, ha tudja. Tudja, hogy mit jelent ez neki, és az Úr tudja, mit jelent ez az Ő számára – és innen vannak a különleges és többlet nehézségek, amikor a hívők – különösen, ha hosszabb ideig – együtt élnek.
És mi lesz ennek a kimenetele? Amikor ezek a nehézségek felmerülnek, akkor azt kell mondanunk: „Nyilvánvalóan szükséges a számomra, hogy új szellemi helyzetbe kerüljek, hogy fölé emelkedjek ennek. Nem adom fel és nem hagyom itt; el kell jutnom bizonyos szellemi növekedésre; új oldaláról kell megismernem az Urat, hogy több kegyelmet, szeretetet és türelmet kapjak.” Ez a szellemi növekedés, és ez a másokkal való kapcsolatból fakad. Ha imádságban össze tudunk tartani, ott szellemi növekedés van.

Forrás: T. Austin-Sparks from: A Way of Growth – Chapter 2 

Hozzászólások

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s