„És ül mint ötvös vagy ezüsttisztogató és megtisztítja Lévi fiait és fényessé teszi őket, mint az aranyat és ezüstöt.” (Mal. 3:3).
Atyánk, aki az Ő szentjeit tökéletességre (bevégzettségre) akarja eljuttatni a szentségben, ismeri az ötvös tüzének az értékét. Az ötvös a legértékesebb fémekre fordítja a legnagyobb fáradtságot és veti alá a tűz hevének, mert az ilyen tűz olvasztja meg a fémet, és csak a megolvadt massza szabadítja fel az idegen elemeket vagy veszi fel tökéletesen új formáját az öntőformában. Az öreg ötvös sohasem hagyja magára az olvasztótégelyt, hanem melléül, nehogy csak egy fokkal is magasabb legyen a hőmérséklet a kelleténél, hogy az tönkretegye a fémet. De amint a felszínre került utolsó csepp salakot is leszedi a tetejéről, és meglátja a saját arcát visszatükröződni, kioltja a tüzet. (Arthur T. Pierson)
forrás: http://devotionals.ochristian.com/Mrs.-Charles-Cowman-Devotional.-Streams-in-the-Desert/0429.shtml
"Bátorítsuk egymást, mivel közeledik az a nap" 