Hanem a ti vétkeitek választanak el titeket Istenetektől, és bűneitek fedezték el orcáját ti előttetek, hogy meg nem hallgatott. (Ézs.59:2)
Egyszer, amikor R. A. Torrey egy bizonyos helyen prédikált, egy egyetemista odajött hozzá és ezt mondta: “Korábban hittem Istenben, de egy idő óta nem hiszek többé benne. Olvastam ezt a könyvet és azt a könyvet, míg végül már annyit olvastam, hogy nem hittem többé Istenben.” “Ne próbálj megtéveszteni engem”, válaszolta Mr Torrey, “mert én is voltam egyetemista. Sok könyvet olvastam és van doktori diplomám is. De Istenbe vetett hitemet nem veszítettem el. Hadd tegyek fel egy kérdést. Most, hogy nem hiszel Istenben, mi a helyzet az erkölcsi életeddel?” Mire a diák valamelyest őszintén így válaszolt, “Be kell ismernem, hogy az erkölcsi életem nincs olyan jó, mint korábban.” Erre Mr. Torrey a beszélgetést helyénvalóan így zárta le: “Nem szükséges tovább vitáznom veled. Ha te egyszerűen abbahagyod ezeket a rossz dolgokat, és elkezdesz tisztán élni, Isten azonnal vissza fog fordulni hozzád.” Mennyire igaz ez, mert sokan nem azért nem hisznek Istenben, mert jó okuk van rá, hanem egyszerűen azért, mert bűneik sokasága akadályozza őket abban, hogy higgyenek. Kénytelenek ateisták maradni. (Watchman Nee)
forrás:
http://www.c-f-p.com/
"Bátorítsuk egymást, mivel közeledik az a nap" 