Radu Gavriluț igeszolgálata.

„Izráel népét az Örökkévaló 40 éven keresztül a mannával táplálta: egészen addig, amíg arra a földre nem érkeztek, ahol letelepedhettek. Amíg Kánaán földjének határához nem értek, ezt ette a nép.” (2Móz 16,35 – EFO)

A negyven év a pusztában a gyermekkort jelenti, a hívő élet gyermekkorát. A pusztában nem volt jó föld, a nép nem tudott sem vetni, sem aratni, ezért Isten táplálta őket onnan fölülről minden egyes nap. Ám a vándorlás végén, amikor végre eljutottak Kánaán földjére, és birtokba vették azt, a manna sem hullott többé. Elérkeztek a gyermekkor végére; és ez a hívő életben is így van. Egyszer véget ér a gyermekkorunk, egyszer csak nem jön a manna. Nagyon nehéz felnőni, a népnek is nagyon nehéz volt. Nem volt ott a kőszikla, amit megüthettek volna, hogy víz folyjon belőle – voltak viszont kutak, ahonnan fel kellett húzni a vizet. Nem hullott a manna, de volt…

Írta: J. Penn-Lewis, eredeti: Hints on Guidance

„Mert akiket Isten Szelleme vezet, azok Isten fiai. Hiszen nem a rabszolgaság szellemét kaptátok ismét a félelemre, hanem a fiúság szellemét, mely által kiáltjuk: „Abba, Édesatyánk!” (Róma 8,14-15, Konkordáns fordítás).

„Mihelyt pedig fiakká lettetek, kibocsátotta Isten az Ő Fiának Szellemét a szíveinkbe, aki így kiált: „Abba! Édesatyánk!” (Gal 4,6; Kf.)

Mindannyian megkapjuk a gyermekség szellemét, amikor a Szent Szellem a szívünkbe költözik, s ez annak mértékében mélyül egyre inkább, amennyire a régi életet annak minden szolgai félelmével a kereszthez hozzuk és Krisztus halálába helyezzük; azt mondhatjuk tehát, hogy a Szent Szellem vezetése azoké, akik egyre inkább kisgyermekké lesznek. Mindaddig, amíg a feltámadott Úrral egységben, Jézus Szellemének folyamatos áradását kapjuk, egyre inkább megtanulunk gyermekekként az Atyával járni – hűséges Szellemétől való függésben, amellyel kicsinyeit vezeti, és akaratában megtartja.

A Szent Szellem soha nem indít az írott Igével ellentétes dolgokra; az Igében és az Isten…