Radu Gavriluț, elhangzott: 2022. 06. 29. Részlet:
Arról szeretnék beszélni, hogy nagyon sok dolognak meg kell változnia az életünkben. És ezek a dolgok nem úgy változnak meg, hogy hallunk egy prédikációt, és azt gondoljuk: igen, ez így van, és jóváhagyjuk a hallottakat, de azután eltelik egy nap, eltelik még egy nap, és szépen visszatérünk a dolgainkhoz, és semmi változás nem történik az életünkben.
Vasárnap, ahol voltunk, a szívemen volt valami, és ott általánosságban beszéltem erről, nem tértem rá a probléma lényegére. Többek között azt mondtam el, hogy az emberek nem tudják, hogy hamarosan eljön a Királyság. És tudjátok, hogy tevődik fel a kérdés? Tulajdonképpen nem ez a pontos fordítás. Mi megszoktunk bizonyos szavakat, és valamennyire értjük is ezeket, de ha a Királyságról van szó, akkor valójában arról kellene beszélnünk, hogy a Királyság Isten megjelenése.
Nem olyan egyszerű a Királyságba bejutni, mert, ahogy a testvér olvasta a Máté 5-ben: ne állj ellene, ha valakinek olyan a hozzáállása. Úgy fogsz alkalmas lenni erre a Királyságra, ha ma itt Krisztus uralkodik az életedben Láttam, milyen igyekezettel imádkozik valaki, hogy megtudja Isten akaratát az élet bizonyos problémáiban – és én örülök ennek -, például egy útkereszteződésnél, amikor valaki meg akar házasodni, vagy iskolát akar választani, vagyis az élet nagy dolgaiban döntést hozni. Ezekben a helyzetekben őszinte vágy van bennünk, hogy megtudjuk az Úr akaratát, és láttam, milyen odaadással imádkoznak a testvérek, hogy megértsék az Úr akaratát.
De vannak más, nagyon fontos dolgok, amik kapcsolódnak ehhez a témához, hogy: jön a Királyság. Tudjuk mi történt az öt bolond szűzzel, akiknek volt ugyan olajuk a lámpásaikban, és amikor éjfélkor hallották a kiáltást: jön a vőlegény, kimentek elébe, de ott vették csak észre, hogy nincs elég olajuk. És nagyon késő volt, hogy szerezzenek, mert az olajra akkor, abban a pillanatban lett volna szükség. Egyszer valaki megkérdezte tőlem, hogy sikerült-e olajt szerezniük? Nem ez a fontos. Ez nem fontos. Abban a pillanatban, mikor a vőlegény megjött, akik készen voltak, azokat bevitte magával a menyegzőbe, és az ajtó be lett zárva. Miután az ajtó bezáródott, és megjöttek a többiek, és azt mondták: „Uram, nyisd meg nekünk. Nem a te nevedben prófétáltunk és tettünk sok csodát? És akkor vallást teszek majd nékik: nem ismerlek titeket, távozzatok tőlem, ti gonosztevők” (lásd: Mt 7,13). Tehát lesznek, akiknek az Úr nem azt mondja, hogy nem ezt tették, hanem Ő azt akarta hangsúlyozni, hogy abban a pillanatban, mikor ők bemennek a Bárány menyegzőjébe, akkor készen kell lenniük. És anélkül, hogy részletekbe mennék, azt szeretném mondani, hogy azok lesznek készen, akik a vőlegény jellemével rendelkeznek.
Ha így jössz az Úrhoz, és kéred az Urat, hogy változtassa meg az elsőbbségeket az életedben, de nem úgy, ahogy mi néha imádkozunk, hanem nagyon komolyan: Uram, változtasd meg a fontossági sorrendet az életemben. Testvérek, ettől függ a Királyságba való bemenetel. Mert keressétek először Isten uralmát és az ő igazságát, és azok a dolgok, amiket a nemzetek keresnek, ráadásként lesznek megadva, miután ez a probléma egyrészt szabályozódott és megértettük, hogy ez az elsőbbség. Nem a tanulás, vagy a család, hanem ez a prioritás: keressétek először Isten országát és az ő igazságát.
Mikor egyetemista voltam, semmit nem tudtam abból, amit ma beszélek. Akkor tértem meg az Úrhoz. És imádkoztam és azt mondtam: Uram, nem akarok vasárnap tanulni. Ott akarok lenni vasárnap, ahol testvérek vannak. És nem is pihentem vasárnap, és hiszem, hogy ebben a tekintetben áldásban volt részem. Mert miért voltak bölcsek azok a szüzek? Elsősorban azért, mert megértették: kell, hogy legyen olajuk, és az olajnak most kell megfizetniük az árát. Most kell kifizetned az árát. És ők kifizették azt az árat, mire a kiáltás hallatszott: jöjjetek a vőlegény elébe. Tulajdonképpen akkor volt a feltámadás. Jöjjetek elébe! És ők jöttek és volt tartalék olajuk, mert már kifizették az árát.
És miután ezt megértettétek, következik egy másik nagyon fontos dolog: hogyan gazdálkodsz az időddel? Senki ne mondja, hogy nincs ideje. Ezt nem hiszem. De ha én úgy használom az időmet, hogy ilyen dolgokra pazarolom: evés, ivás, öltözködés, és ha ezek az elsődlegesek a számomra, akkor, ha Ő jön, ki lesz a bölcs sáfár? A bölcs sáfár az, aki tudja, hogyan gazdálkodjon az idejével. Nemrég mondtam egy testvérnek: hagyd, hogy az Úr szabadon munkálkodhasson, ahogy Ő akar. Ne szabd meg az Úrnak, hogyan munkálkodjon az életedben. Ő tudja, hogyan munkálkodjon.
Miután megértettük, hogy Ő kell, hogy az első helyen legyen, imádkoznunk kell, hogy az Úr adjon értelmes szívet, hogy tudjunk jól gazdálkodni az időnkkel; hogy ne a magunk számára használjuk az időt. És ha olyan munkahelyed van, ami nagyon leköt, akkor imádkoznod kell. De elsősorban nem több időre van szükséged. Elsősorban nagyobb odaszánásra van szükséged. És meglátod, hogyan visel gondot rólad az Úr. Egyesek szeretnének sok időt bibliaolvasásra szánni, nem járnak munkába, több időt akarnak az Úrral tölteni. Testvérek, ez a dolog sincs így rendben. Az Úr valóban azt akarja, hogy legyen egyensúly az életünkben. Ő meg akar tanítani erre. Mi nem vagyunk képesek beosztani az időnket, mert bizonyos dolgok nagyon lekötnek, olyanok, amelyek tévútra visznek és nem is látjuk, hogy órák teltek el olyan dolgokkal, amik nem építenek. Hamarosan nagyon nehéz idők jönnek…
teljes igeszolgálat letöltése: