Keressük az Urat!

Radu Gavriluţ

Jakab 4,13-16

“Nosza immár ti, akik azt mondjátok: ma vagy holnap elmegyünk ama városba, és ott töltünk egy esztendőt, és kalmárkodunk, és nyerünk. Akik nem tudjátok mit hoz a holnap: mert micsoda a ti életetek? Bizony pára az, amely rövid ideig látszik, azután pedig eltűnik. Holott ezt kellene mondanotok: ha az Úr akarja és élünk, ím ezt, vagy amazt fogjuk cselekedni. Ti ellenben elbizakodottságotokban dicsekedtek: minden ilyen dicsekedés gonosz.”

Máté 24,36-47

“Arról a napról és óráról pedig senki nem tud, az ég angyalai sem, hanem csak az én Atyám egyedül. Amiképpen pedig a Noé napjaiban vala, akképpen lesz az ember Fiának eljövetele is. Mert amiképpen az özönvíz előtt való napokban esznek és isznak, házasodnak és férjhez mennek mind ama napig, amelyen Noé a bárkába bement. És nem vesznek észre semmit, mígnem eljöve az özönvíz és mindnyájukat elragadta: akképpen lesz az ember Fiának eljövetele is. Akkor ketten lesznek a mezőn, az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik. Két asszony őröl a malomban, az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik. Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mely órában jő el a ti Uratok. Azt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház ura, hogy az éjszakának melyik szakaszában jő el a tolvaj, vigyázna, és nem engedné, hogy a házába törjön. Azért legyetek készen ti is, mert amely órában nem gondoljátok, abban jő el az embernek Fia. Kicsoda hát a hű és bölcs szolga, akit az ő ura gondviselővé tőn az ő házanépén, hogy a maga idejében adjon azoknak eledelt? Boldog az a szolga, akit az ő ura, mikor haza jő, ily munkában talál. Bizony mondom néktek, hogy minden jószága fölött gondviselővé teszi őt.”

“Azért legyetek készen ti is, mert nem tudjátok mely órában jő el a ti Uratok.”

Azt hiszem, mindnyájan úgy gondolkozunk, hogy szeretnénk készen lenni. Olvastam egy testvérről, aki úgy feküdt le minden este, hogy minden dolgot rendben hagyott, mert azt mondta: nem tudom, hogy holnap itt leszek-e még, lehet, hogy eljön az Úr! Minden este elrendezve hagyta a dolgait. Ez az ember eljárt dolgozni, de azt mondta: nem tudom, hogy holnap is tudok-e jönni munkába.

“De ha az a szolga azt mondja az ő szívében: halogatja még az én uram a hazajövetelt.” A probléma itt van, testvérek, ha ezt gondoljuk: halogatja még az én uram a hazajövetelt. Én már nem vagyok fiatal, de amelyik családban vannak még kicsi gyermekek, ott azt gondolják: azokat még fel kell nevelni, és hogy lehetnék kész minden este, amikor lefekszem? Ezzel a hozzáállással kell élnünk: az Úr el fog jönni, és Ő akár most is jöhet, mielőtt ez az alkalom befejeződik. Ő jöhet. Mi van az én szívemben? Majd jön valamikor? Ha vannak elrendezetlen dolgaim, azokat rendbe akarom hozni.

Láttuk, mit ír itt a Máté 24, 39-ben. Nagyon érdekes, hogy azonnal ezek után az igeversek után, pontosan azzal kezdi, ahogyan ez az időszak, a parousia (a második eljövetel) kezdődik: egyik felvétetik, a másik ott hagyatik. Minden a szívtől függ. Mi nem tudhatjuk mikor jön el, a harmadik őrváltáskor, mikor mi mélyen alszunk? Nem tudjuk pontosan. Ő bármikor jöhet. De minden így kezdődik: egyesek felvétetnek. És miért? Azért, mert az ő szívükben nem ez volt: “halogatja még az én uram a hazajövetelt.”

Testvérek, elmondom őszintén, itt előttetek, hogy én sokszor azzal a gondolattal fekszem le este, hogy holnap mik lesznek a tennivalóim. Imádkozom, hogy az Úr változtassa meg az én életemet, és ha reggel felkelek, ez legyen a gondolatom: lehet, hogy ma eljön Úr. Ha az én szívemben ez van, akkor sok minden másodlagos lesz a számomra.

De ha ezt mondom: halogatja az én uram a hazajövetelt, akkor ha egyetemista vagyok, a karrieremre gondolok, be kell fejeznem a tanulmányaimat és pénzt kell keresnem. Szeretnék majd megházasodni és nagyon várom azt a napot. “De ha az én uram halogatja a hazajövetelt és az a szolga kezdené verni a szolgatársait és enni és inni és részegeskedni, megjő annak a szolgának az ura, amely napon nem várja és amely órában nem gondolja.” Az Úr bármelyik pillanatban jöhet, semmi akadálya annak, hogy most jöjjön. Semmi nem akadályozza abban, hogy eljöjjön, mielőtt mi lefekszünk. Semmi nem akadályozza, hogy éjjel jöjjön. Az Úr munkálkodjon a mi szíveinkben, hogy ne ilyen legyen a hozzáállásunk, hogy a mi Urunk késik, és Ő még halogatja a hazajövetelt.

1974-ben tértem meg, régen volt. Tudom, hogy az Úré vagyok, hogy a bűneim meg vannak bocsátva. Tudhatom, hogy az övé vagyok, az Ő családjához tartozom, és vannak mindenhol testvéreim. És mégis! Egyik felvétetik, a másik ott hagyatik. Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mikor jön el a ti Uratok. Azok között kell lennünk, akik felvétetnek.

Van valami a 2Krónika könyvében, ami azt hiszem, segítségünkre lesz.

2Krón.15, 1-4

“és Azariást, az Obed fiát felindítá az Isten szelleme: aki Asa elé lépett és monda: hallgassatok meg engem Asa és egész Júda és Benjámin! Az Úr van veletek, ha ti is ő vele lesztek, ha őt keresitek, megtaláljátok, de ha őt elhagyjátok, ő is elhagy titeket. Sok ideje, hogy Izráel az igaz Isten nélkül, tanító pap nélkül, és törvény nélkül van. Ha megtért volna az ő nyomorúságában az Úrhoz, Izráel Istenéhez, megtalálták volna azok, akik őt keresik.”

2Krón 15,12-15

“és fogadást tettek, hogy ezután az Urat, az ő atyáik Istenét teljes szívvel és teljes lélekkel fogják keresni. És ha valaki nem keresné az Urat az Izráel Istenét, megölettessék kicsinytől fogva nagyig, úgy a férfi, mint az asszony. És megesküvének az Úrnak felszóval, kiáltással, trombita és kürtszókkal. És örvendezett az egész Júda az eskű felett, mert teljes szívökből esküdtek, és egyenlő akarattal keresték az Urat, és megtaláltaték általuk.”

2Krónika 20,1-4

“és lőn ezek után, eljövének a Moáb fiai és Ammon fiai, és velök mások is az Ammoniták közül, Josafát ellen, hogy hadakozzanak vele. Megfélemlék azért Josafát, és az Urat kezdé keresni és hirdete az egész Júda országában böjtöt. Azért felgyűlének a Júdabeliek, hogy az Úr segedelmét keressék, Júdának minden városaiból is jövének, hogy az Urat megkeressék.”

Az Ószövetséget olvasva, mit jelent keresni az Urat? Látni fogjátok, ahogy az Úr válaszolt. Ha az Úr nem felel, azt jelenti, hogy nem teljes szívvel keressük Őt. Mi volt itt az Úr válasza? Ez egy nagy sokaság volt, amely felvonult Jósafát ellen. Ők nem voltak felkészülve, hogy szembeszálljanak az ellenséggel ebben a helyzetben. Elismerték tehetetlenségüket és megálltak az Úr előtt, gyermekeikkel együtt, hogy választ kapjanak az Úrtól. Ekkor az Úr szelleme szállt Jaházielre ezzel a nagy bátorítással: ne féljetek!

Mi nem gyárthatunk magunknak hasonló igeverseket, hogy azt mondjuk magunknak: ne félj. De kereshetjük az Urat: Uram, te mit szólsz ehhez? Mit mondasz te erre a problémára, ami évek óta ott van a szívemben? Nem jöhetsz, míg a házam nincs felépítve. Nem jöhetsz, míg a gyermekeim fel nem nőnek. Mi lesz velük? Mi lesz a családtagjaimmal? Nem tudom, mi lesz. Lehetnének feltételezéseim, de egy dolgot tudok: az Úr irgalmas. Amikor már a mennyben leszünk és visszatekintünk, tudjátok, mit fogunk mondani? Azt, hogy az Úr jóságos, és Ő nem tévedett. Akkor világosan fogunk látni minden dolgot. Akkor meg fogjuk érteni azokat a helyzeteket, amelyeken átmentünk és igazat adunk neki: Uram, te nem tévedtél. De addig közeledjünk őszinte szívvel az Úrhoz.

Azt látom, hogy ez az egyik probléma, hogy így gondolkozunk: az én uram halogatja a visszajövetelt. Nem jöhet ma, nem jöhet holnap, és ebben az évben sem jöhet még. Előbb a dolgoknak helyre kell állni, a körülményeknek meg kell változni. Vissza kell, hogy térjünk a normális kerékvágásba. A gazdaságnak újra működnie kell. A dolgok tovább kell, hogy menjenek.

Testvérek, az Úr jön. Úgy lesz az Úr eljövetele, a parousia, hogy az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik. Milyen nagy bátorítás a mi számunkra, hogy tudjuk, az Úr jön! Ő bármikor itt lehet.

Testvérek, én úgy imádkozom, hogy az Úr érintse meg a szíveinket, hogy keressük az Urat ebben a tekintetben. Ha teljes szívvel keressük Őt, akkor Ő hagyja magát megtalálni általunk. Éppen úgy jön el, ahogyan jött Júdához, ahogy olvastuk, amikor nagyon zavaros, nehéz helyzetben voltak. Milyen üzenet! Ne féljetek! Az Úr irgalmas és Ő munkálkodni akar. El akarja végezni a munkáját, hogy közülünk, akik ma itt hallgatjuk az igét, senki ne legyen úgy: ma vagy holnap elmegyünk, ezt és ezt fogjuk tenni, biztosítjuk a jövőnket, mindent megteszünk. A szemünk előtt van ez, hogy az Úr akaratát keressük: akarja az Úr ezt? Vagy azt gondoljuk, az Úr késlekedik, és nekem van még időm sok mindent elvégezni. Az Úr legyen irgalmas hozzánk, testvérek!

A kezünkben van ez a lehetőség, hogy keressük az Urat. A Példabeszédek 8,16-ot olvasom befejezésként: “én általam uralkodnak a királyok, és az uralkodók végeznek igazságot, én az engem szeretőket szeretem, és akik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.”

Zsoltár 34,5.11 “megkerestem az Urat és meghallgatott engem, és minden félelmemből kimentett engem. Az oroszlánok szűkölködnek, éheznek, de akik az Urat keresik, semmi jót sem nélkülöznek.” Az én imádságom az, hogy az Úr vizsgálja meg a mi szíveinket, és tudjunk teljes szívből imádkozni. Akik teljes szívvel keresnek Téged, megtalálnak. Keressük hát az Urat. Az Úr segítsen ebben. Ámen.

2020. ápr. 21.

Hozzászólások

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.