A morva testvérek és John Wesley

Into All the Wrold: Count Zinzendorf and the Moravian Missionary Movement bejegyzés alapján

 

A gazdag ifjú, aki igent mondott bejegyzés folytatása

 

Szerte az egész világba

Rövid időn belül Herrnhut misszionáriusokat kezdett kiküldeni a világ különböző részeire. Kis csoportok alakultak, akik összegyűltek imádkozni, Bibliát tanulmányozni és átutazták Európát, hirdetve az evangéliumot azoknak, akikkel találkoztak, különösen a társadalom kivetettjeinek. Ebből nőtt ki a kis csoportoknak az a hálózata, amely végül “Diaszpóra” néven vált ismertté.

Zinzendorf vezetése alatt, a morva misszionáriusok egy addig soha nem látott módon az egész világra elmentek. 1732. december 13-án vasárnap majdnem tíz hetes tengeri utazás után a hajó St. Thomas (Virgin-szigetek) kikötőjébe vitorlázott, hogy rabszolgákat érjen el Krisztus számára. Ez nagyon nehéz időszak volt, ahol a misszionáriusok közül sokan meghaltak. Az első 29 közül huszonketten életüket vesztették. A próbák és nehézségek ellenére azonban továbbra is indultak misszionáriusok Herrnhutból a világ minden részére.

1760-ra, amikor Zinzendorf meghalt, 28 évnyi kultúrák közötti misszió után, a morvák 226 misszionáriust küldtek ki 10 különböző országba köztük Nyugat-Indiába (1732), Grönlandra (1733), az észak-amerikai Georgiába(1734), Lapföldre (1735), a Dél-Amerika északi partján fekvő Szurinámba(1735), Fokvárosba Dél-Afrikában (1737), Guyanába Dél-Amerikában (1738), Jamaicába(1754) és Antiguába Közép-Amerikában (1756). 1760-ban 49 férfi és 17 nő szolgált több mint hat ezer embernek 13 missziós állomáson, a világ különböző részein.

A morvák misszió iránti elkötelezettsége egyetlen egy dolgon alapult. Zinzendorf azt mondta,

“Egyetlen szenvedélyem van – Ő, egyedül csak Ő. A világ a szántóföld, és a szántóföld a világ; és mostantól az az ország lesz az otthonom, ahol Isten leginkább használni tud lelkek megmentésében Krisztusért.”

Az évek során Jézus és az elveszettek iránti szenvedélye csak tovább nőtt. Eltökélt volt abban, hogy az evangélium terjedjen a világon és ehhez morva misszionáriusokat neveljen és küldjön ki, akiknek a fegyverzete a Jézus iránti egyszerű szeretet és az imádság lelkülete volt.
Egy pecsétet készítettek, amely kifejezte ezt a missziós buzgóságot. A pecsét egy bárányt ábrázolt, a feltámadás keresztjével és egy győzelmi zászlóval, és ez a mottó állt rajta: “A Bárány győzött, kövessük Őt.” A morvák az evangélium misszionáriusai voltak. A Bárány hívását követték, hogy menjenek és hirdessék az evangéliumot minden nemzetnek. 1791-ben, a morvák gyönyörű magyarázatot adtak arra, hogy mi indította őket a misszióra:

“A testvérek egyszerű indítéka, amiért misszionáriusokat küldenek távoli nemzetekhez az volt, és most is az az égő vágy, hogy embertársaik üdvösségét előmozdítsák azáltal, hogy megismertetik velük a mi Megváltónk Jézus Krisztusunk evangéliumát.”

John Wesley-re gyakorolt hatásuk

A morvák nagy hatást gyakoroltak John Wesley-re, amikor Georgiába utazva, majd ottléte alatt és visszatértekor megismerkedett egy morva csoporttal. Egyszerű hitük és üdvbizonyosságuk a Szent Szellem belső bizonyságtételéből fakadt. Lenyűgözte őt bátorságuk, kegyességük, és hitből fakadó bizonyosságuk. 1736. február 7-én, mialatt Georgiában volt, egy August Gottlieb Spangenburg nevű morva vezető elkezdte Wesley-t a hitéről kérdezni. Wesley így emlékszik a beszélgetésre:

Ő azt mondta, “Testvérem, fel kell, hogy tegyek neked néhány kérdést. Megvan benned a belső bizonyságtétel? Isten Szelleme bizonyságot tesz a te szellemeddel együtt, hogy Isten gyermeke vagy?” Meglepődtem, és nem tudtam, mit válaszoljak. Ő ezt észrevette és megkérdezte, “Ismered Jézus Krisztust?” Kis szünet után ezt mondtam, “Tudom, hogy Ő a világ megváltója.” “Ez így igaz”, válaszolta ő. “De tudod, hogy ő téged is megmentett?” “Remélem, hogy meghalt értem is, hogy megmentsen”, válaszoltam. Ő hozzátette, “Tudod személyesen te magad?” Azt mondtam, “Igen, tudom.” De attól tartok, hiábavaló szavak voltak.

Ez a beszélgetés eszközül szolgált Wesley számára, hogy egy belső, szívbeli keresztyénséget keressen. Útban hazafelé Angliába, John ezt írta, “Azért mentem Amerikába, hogy megtérítsem az indiánokat; de ó, ki fog engem megtéríteni? Ki fog engem megszabadítani ettől a hitetlen, gonosz szívtől?” Ezt kétségtelenül ahhoz a bizonyossághoz hasonlítva írta, amit Wesley a morvák között tapasztalt.

Amikor visszatért Angliába, Wesley több hónapot szellemi szorongásban és mély önvizsgálatban töltött. Az a Krisztusban való egyszerű hit, amit a morvák bemutattak előtte, ösztönzőleg hatott rá. John és testvére, Charles egy Peter Böhler nevű morva testvérrel is találkoztak Angliában. Ő meggyőzte Johnt arról, hogy a megtérés egy pillanat alatt megtörténik, és az igazi keresztyénnek bizonyossága van üdvössége felől.

A morváknak Wesley-re gyakorolt hatását nem lehet túlbecsülni. Általuk értette meg a hitet, a bizonyosságot, a keresztyén megtapasztalást, amelyek mind a Szent Szellem tapasztalati munkájában gyökereznek. Hogy milyen tartós befolyással voltak rá, bizonyítja Wesley szóhasználata, a “Szellem bizonyságtétele”, amely írásaiban és különösen prédikációiban végig megtalálható.

Későbbi évek

A missziói sikernek azonban ára volt Zinzendorf és követői számára. A szemben álló erők tönkre akarták tenni őt és szolgálatát, és 1736-ban száműzték Szászország területéről. Fogta családját és elment a Frankfurt közeli Wetteraviába, és egy Ronneburg nevű várban talált lakóhelyet. Itt a közelben egy Herrnhaag nevű új közösség alakult, mely méretében meg is haladta Herrnhutot. Az elkövetkező években a missziós vállalkozások továbbra is terjedtek az egész világon. Csak 1747-ben 200 misszionárius ment ki, hogy feladatot vállaljon a diaszpóra között, az Új Világban. Zinzendorf élete hátrelevő részét azzal töltötte, hogy vezette a növekvő morva mozgalmat, utazott, tanított, és bátorított másokat, hogy kövessék Krisztust.

Zinzendorf életének utolsó napjait Herrnhutban töltötte. 1760-ban a morva misszió már 28 évet tudhatott maga mögött. Egészsége legyengült és 1760. május 8-án bekövetkező halálához közeledve azt mondta az ágyánál álló David Nitshmann püspöknek:

“Gondoltad volna először, hogy a Megváltó ennyi mindent fog tenni, amennyit most látunk, a különböző morva közösségekben, Istennek a gyermekei között más felekezetekben, és a pogányok között? Én csak az utóbbiak közül néhány zsengét kértem tőle, de most több ezret láthatok belőlük. Nitschmann, a gyülekezetünkből már micsoda hatalmas sereg áll a Bárány körül!”

One thought on “A morva testvérek és John Wesley

Hozzászólások

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s