Isten válasza mindig sokkal több

Radu Gavrilut

1 Sámuel 2:1- 10.

„És imádkozék Anna és monda: Örvendez az én szívem az Úrban, felmagasztaltatott az én szarvam az Úrban. Az én szám felnyílt ellenségeim ellen, Mert szabadításodnak örvendezek én! Senki sincs olyan szent, mint az Úr, Sőt rajtad kívül senki sincs. Nincsen olyan kőszál, mint a mi Istenünk. Ne szóljatok oly kevélyen, oly nagyon kevélyen; Szátokból ne jöjjön kérkedő szó, Mert mindentudó Isten az Úr, És a cselekedeteket ő ítéli meg. Az erős kézíjasokat megrontja, És a roskadozókat erővel övedzi fel, A megelégedettek bérért szegődnek el, Éhezők pedig nem lesznek; S míg a magtalan hét gyermeket szül, A sok gyermekű megfogyatkozik. Az Úr öl és elevenít, Sírba visz és visszahoz. Az Úr szegénnyé tesz és gazdagít, Megaláz s fel is magasztal; Felemeli a porból a szegényt, És a sárból kihozza a szűkölködőt, Hogy ültesse hatalmasok mellé, És a dicsőségnek székét adja nékik; Mert az Úré a földnek oszlopai, És azokra helyezé a föld kerekségét. Híveinek lábait megoltalmazza, De az istentelenek sötétségben némulnak el, Mert nem az erő teszi hatalmassá az embert. Az Úr, akik vele versengenek, megrontja, Mennydörög felettük az égben, Az Úr megítéli a földnek határait, Királyának pedig hatalmat ad, És felemeli felkentjének szarvát!”

Lehet, hogy az lenne számunkra normális, ha Anna ezt az énekét akkor énekelte volna, amikor az Úr válaszolt az imádságára, mert emberileg szólva akkor szoktunk örülni, amikor kapunk valamit. Anna szívében nagy vágyakozás volt egy gyermek után és az Úr megadta neki ezt a gyermeket, de akkor Anna még nem ment fel a templomba. Majd csak miután elválasztotta a gyermeket, ment fel a templomba, hogy odaadja gyermekét az Úrnak (1. rész, 26-28). És ezt követően énekli ezt az éneket.

Sámuel Isten ajándéka volt Anna számára, de a végén Sámuel lett Anna ajándéka az Úr számára. És akkor énekelte ezt a hálaadó öröméneket. Annának ez az imádsága egy olyan horizontot nyitott meg, amit mások nem is gondoltak volna.

Pennina, akinek voltak gyermekei, többször szurkálta Annát, akinek nem voltak gyermekei, mert az Úr bezárta a méhét, azért, hogy Annát felingerelje. Ez az egész helyzet mindig a templomban csúcsosodott ki, ott, ahová Istennek áldozatokat szoktak hozni. Mindig ott volt a legnagyobb gond. Anna sírt és nem evett. Nagyon szerette volna, hogy gyermekei legyenek, de a férje sem értette meg őt. Amikor az Úrral akarsz előre menni, sokféle akadály adódik. Elkána itt nagyon gyenge volt. „Nem érek én neked tíz fiúnál is többet?” Ha így maradt volna, akkor sohasem született volna meg az a próféta, aki felkente Dávidot. Ez egy nagyon nagy dolog lett a végén, de minden onnan indult, hogy az elején Anna meddő volt, mert az Úr meddővé tette.

Anna ott sírt és kesergett, 1. rész, 10-11. vers. Ők tudták Éli fiairól, hogy mi történik, és mégis elmentek oda, és Anna is odament imádkozni. Anna problémáját Élinek kellett volna az Úr elé hoznia, de ő már nem az volt, akinek kellett volna lennie. De Annát nem befolyásolta Éli hozzáállása, kiöntötte a szívét az Úr előtt, az Úr pedig meghallgatta Anna imáját, és végül megszületett az, aki mint próféta, majd királlyá keni Dávidot. Megszületett a legnagyobb próféták egyike.

Az Úr mindig így munkálkodik: ha van egy dolog, aminek nem jutsz a végére, de kiöntöd a szívedet az Úr előtt, akkor eljön az idő, amikor megérted, hogy a gyermek nem érted van, hanem az Úrért. Milyen nagy dolog változik meg akkor, amikor megértjük azt, hogy az Úrnak éneklünk! Énekelhetünk azért, hogy másokat boldoggá tegyünk, de az Úrnak énekelni egészen más: „az Úrnak éneklek, mert jót tett velem”. 2. rész 8-9. vers

A gondok nem azért vannak, hogy bennünket tönkre tegyenek. Több éven át tartott ez, hogy amikor Anna felment a templomba, keseregve tért vissza. A végén odaajándékozta a gyermeket az Úrnak, és azután énekelte ezt az öröménekét, amely nemcsak örömének, hanem egy prófétai ének is. Ezt követően az Úr újra megáldotta Annát, és szült még három fiút és két leányt. Az ifjú Sámuel pedig növekedett az Úr előtt.

Mi az Úrhoz hozzuk a problémáinkat és imádkozunk, az Úr pedig válaszol, de nem látjuk azt, hogy az Ő válasza mindig sokkal több: az Ő tervét akarja beteljesíteni. Nincs nagyobb dolog, amit elérhetünk, mint az, hogy az Úr tervében járjunk. Mert az Úr valójában munkálkodni akar az életünkben. Aki csak keresi az Urat, annak az imájára Ő válaszol, és a vége mindennek dicsőséges lesz. De ebben a történetben minden onnan indult, hogy ez az asszony nagyon céltudatosan és kitartóan hozta az Ő imádságát az Úr elé. Mi a saját életünket romokban heverni láthatjuk, amilyennek Anna is láthatta az életét a hosszú évek során, de utána felébredt. Ha az Úrnak más útja van velünk, mint a megszokott, akkor Ő azt ki fogja nekünk nyilatkoztatni. Őneki dicsőséges útja és elhívása van a számunkra és szeretne bennünket ezen előre vinni.

Beszéltem valakivel, aki azt mondta, hogy nem sokra jutott ebben a földi életben. Azt mondtam neki, nincs nagyobb dolog, amit ebben a világban elérhetsz, mint az, hogy az Úrral járj, hogy Ővele élj, és az Ő akaratát cselekedd. De ez az út nem egy egyszerű út, ez egy nagyon megpróbált út.

2 Tim. 3:14-17.

De te maradj meg azokban, amiket tanultál és amik reád bízattak, tudván kitől tanultad, És hogy gyermekségedtől fogva tudod a szent írásokat, melyek téged bölccsé tehetnek az üdvösségre a Krisztus Jézusban való hit által. A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, Hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.

Sokszor én is úgy gondoltam, igazam van abban, amit teszek, de amikor az Úr jött, hogy megfeddjen, megjobbítson, akkor egyszer csak kezdtem látni, hogy nem pont úgy volt, ahogy én láttam, pedig előtte meg voltam győződve, hogy igazam van. Mert a hitéletben sok mindent meg kell tanulnunk. Az Úr olyan úton vezet bennünket, amelyen még nem jártunk. Ki mondhatja el azt, hogy én egy kitaposott ösvényen járok, tudom, hogy merre megyek? Senki nem mondhatja ezt el. Mert amikor az Úr meg kell, hogy tanítson valamire, ott mindig nagy szenvedés van. Sok dologban kell, hogy az Úr helyreigazítson bennünket. Mert az az Ő akarata, hogy Isten embere tökéletes (bevégzett) legyen, és minden jó cselekedetre fel legyen készítve.

„De te Isten embere, fuss el ezektől.” Nem mindenkire használja az Ige ezt a szót, hogy Isten embere. Pl. Illésre használta. Nekünk Isten emberének kell lennünk. A környezetünk el kell, hogy tudja mondani rólunk, hogy Isten emberei vagyunk. Akkor a mi történetünk is olyan lesz, mint Anna története, aki először senki nem volt, de az Úr felemelte a porból, és nagyon magasra helyezte. És minden onnan indult, hogy volt neki egy nagyon komoly szüksége, és nem hagyta magát elbátortalanítani, és az Úr meghallgatta. Munkálkodjon az Úr, hogy mi is megértsük a saját helyzetünket, mint ami lehetőség arra, hogy az Úr munkálkodjon rajtunk keresztül.

2018. 09. 04.

https://www.ekklesiaoradea.ro/

Hozzászólások

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s