Mi változtatta meg Énók életét?

Stephen Kaung, Énókh felvitetése, részlet

ZSIDÓK 11:5, JÚDÁS 14-15.

A Szentírás szerint, Methusélah volt az a személy, akinek a leghosszabb élete volt a világon. 969 évet élt, majdnem 1000 évet. Kínában, a legendánk szerint, az a személy, aki legtovább élt, Peng Zu volt, aki 800 évet élt, nem éppen annyit, mint Methusélah. Methusélah hosszú életet élt – 969 évet. De ha kiszámítjuk, tudjátok, hogy pontosan abban az évben, amikor Methusélah meghalt, eljött az özönvíz? Nyilvánvalóan, Methusélah születésekor Énókh kijelentést kapott. Isten kijelentette neki, hogy mikor a fiú meghal, az ítélet eljön; mikor ez a fiú meghal, valami borzalmas dolog fog történni. Isten ezt a kijelentést ennek a gyermeknek a születésekor adta. És amikor Énokh ezt a kijelentést kapta, ez átformálta egész életszemléletét. Azelőtt valószínűleg csak magának élt. Istenfélő magból származott, de csak magának élt, és néha kérte Istent, hogy járjon vele. De amikor Isten kijelentést adott neki, hogy abban az évben, amikor Methusélah, a fia meghal, ítélet jön erre a földre, félni kezdte Istent. Hit által Istennel járt 300 évig. Ez a kijelentés átformálta az életét.

Nekünk van ilyen kijelentésünk? Ha beletekintünk a mai ember történelmébe, az nem különbözik az 1Mózes 5. részétől, egyik generáció jön a másik után. Nem tudjuk pontosan, hogy hány generáció létezett a földön. (Bocsássatok meg, hogy Kínát említem, de Kína egy régi ország). Kína történelme szerint, gyakran vezetjük vissza a történelmet a császárig. Tehát, Kína történelme szerint egy kicsivel több mint 100 generációnk van. Találkoztam egy emberrel, aki a 100. leszármazottja volt az ősapjának. De nem számít, hogy hány generáció múlt el, nemzedék követ nemzedéket, és a történet nem változik. Még napjainkban is, az előttünk lévő generáció élt, fiakat és lányokat nemzett, és meghalt. Most, a mi generációnkban is, élünk, fiakat és lányokat fogunk nemzeni, és meg fogunk halni. Ugyanaz a történet.

Nincs kivétel? Nem lehet kivétel? Számítunk valami másra? Minden bizonnyal korunk legvégének a végén élünk. Isten szava szerint nagy reménységünk van. Egyrészt, Isten Igéjéből tudjuk, hogy el fog jönni az a nap, amikor Isten megítéli a világot. Énókh olyan kijelentést kapott, hogy egy nap Isten meg fogja ítélni a világot, eljön az özönvíz, és a fia egy jel volt. Vajon mit gondolhatott Énókh, ha a fia hirtelen lázas lett, ugyanis azon a napon, amikor ő meghal, valami történni fog. Neki ez a kijelentése volt, és ez megváltoztatta az életét.

Van nekünk hasonló kijelentésünk Isten Szavából? Nem látjuk, hogy ennek a korszaknak a vége közel van? Nem látjuk azt, hogy Isten meg fogja ítéli ezt a világot, mert ennek a világnak a bűne már annyira megtelt? Az ítélet eljön erre a világra, és talán a mi életünk idején. Amint a Biblia mondja, amikor az emberek meggondolják azt, ami történni fog, megrettennek. De nekünk az Úr azt mondja: „Emeljétek fel fejeteket, mert elközelített a ti megváltásotok” (Luk. 21:28). Más szavakkal, nekünk nagy reménységünk van. Tudjuk, hogy az ítélet el fog jönni erre a földre, de hála Istennek, nekünk reménységünk van, hogy talán elragadtatunk. Talán élve megyünk el, mint Énókh, anélkül, hogy átmennénk a halálon. De amikor Énókh a kijelentést kapta, az élete megváltozott.

Van nekünk ilyen kijelentésünk? Az elménkben talán mindegyikünknek megvan ez a fajta ismerete. Még beszélünk is róla: „A világ a végéhez közeledik. Az Úr hamarosan jön. Az ítélet eljön erre a földre.” Amint körülnézünk, egyre közelebbinek tűnik. Megvan ez az ismeretünk, de vajon kihatással van az életformánkra? Még mindig úgy éljük az életünket, mint szoktuk? Járjuk a saját utunkat. Nem rossz, de ez éppen olyan élet, mint korábban. Vagy pedig egy ilyen kijelentés átformálja az életünket? Megváltoztatja az életformánkat, és a hamarosan bekövetkező ítélet miatt elkezdünk Istennel járni.

Ma Isten népe közül hányan földlakók? Nos, az igaz, hogy mi még mindig a földön vagyunk. Az Úr azt mondja, „Ti nem e világból valók vagytok. A világban vagytok, de nem e világból valók vagytok.” Mivel Ő kihívott minket a világból, idegenek és jövevények vagyunk ezen a földön. Csak áthaladunk rajta. Tudjuk, hogy ez a föld nem örök. Egy alapokkal bíró várost keresünk, amit Isten épített, épp úgy, mint Ábrahám, Izsák és Jákob tette. Ők egy várost, egy országot, egy jobb országot kerestek, amit Isten épített. Mi idegenek, jövevények, átutazók vagyunk, de milyen gyakran elfelejtjük ezt. Milyen gyakran válunk földhözragadttá, bele gyökereztünk és alapozódtunk ebbe a földbe. Elkezdjük keresni e világ dolgait, csakúgy, mint más ember. Elfelejtjük, hogy csak átutazóban vagyunk; elkezdjük otthonunkká tenni. Elkezdjük szeretni a világot. Elkezdünk önmagunknak élni. Ha ezt tesszük, akkor, ha eljön az a nap, váratlanul ér majd. Az Úr már figyelmeztetett minket. Ő már adott nekünk kijelentést. Megmutatta nekünk, hogy a világ elmúlik, és ítélet jön a földre. Ó, mennyire szükségünk van arra, hogy felkeljünk és elkezdjünk Istennel járni!

Hozzászólások

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s