Harcban vagyunk

Részlet LANCE LAMBERT Warring the Good Warfare c. könyvéből http://www.lancelambert.org/products.php??Category_Id=1&pagenum=6

Istennek minden gyermeke, hogy tudja-e vagy sem, egy harcban van benne. Ezért időben fel kell ébrednünk és felismernünk, hogy nem vehetünk részt ebben a harcban Isten gondoskodása nélkül, és annak valamiféle megértése nélkül, hogy miért létezik ez a harc, és Istennek mi a célja ebben a harcban.

Egyesek azt gondolják, ha figyelmen kívül hagyják ezt a témát, akkor valamiféle paradicsomban élhetnek, és a témát azokra bízhatják, akik kemények, és több negatív dologról beszélnek a hívő életben és a gyülekezeti életben. Azonban, az egyetlen paradicsom, amit valaha is itt lent ismertem, egy álomvilág, és sok hívő van, aki becsapta magát és egy ilyen álomvilágban, boldog tudatlanságban él, de belőlük mindig sebesültek lesznek. Sohasem fogsz Istennek olyan gyermekével találkozni, aki nem akart az Úr Jézus jó katonája lenni, és ne vált volna sebesültté. Azok az emberek, akik szellemi csecsemők maradtak megtérésük után húsz vagy harminc évvel, sebesültek. Ez abnormális állapot. Ez nem a normális keresztyén élet, és nem normális keresztyén gyülekezeti élet. Ez azt jelenti, hogy valahol útközben valami abnormális dolog történt, és mi, anélkül, hogy egyáltalán tudnánk róla, sebesültek lettünk. Rá kell ébrednünk arra az egyszerű tényre, hogy nem szabadulhatunk meg a sötétség erőitől és juthatunk be Isten drága Fiának országába, ha nem veszünk részt a harcban. Ha azt gondoljuk, hogy az ellenség harc nélkül, könnyen megadja magát, bármilyen stratégia nélkül, hogy bennünket megsemmisítsen vagy megpróbáljon gáncsot vetni nekünk, akkor tévedünk. Számomra nagyon szomorú, hogy a keresztyénségen belül a hívők legnagyobb része sebesült ebben a harcban, és pontosan ez okból kifolyólag osztom meg ezt a dolgot veletek.

Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy sok csata, amit mi hívők harcolunk, saját magunk alkotta harc. Gyülekezetünk színtere tele van megosztottsággal, széthúzásokkal, összeütközésekkel, összeférhetetlenségekkel, és kétbalkezes, problémás emberekkel, akik olyan csatákat idéznek elő, amelyek igazán szükségtelenek. Másrészt, mivel nem mindig tapasztaljuk meg az Urat úgy, ahogyan kellene, vagy nem vagyunk felkészülve a tanítványság árára, vagy a Szent Szellem munkájára, gyakran féltékenységek, versengések, ambíciók, és ezeregy féle dolog, ami ehhez a világhoz tartozik, húzódik meg a gyülekezeti élet felszíne alatt. Tehát, az ellenségnek csak ezekre a dolgokra kell hatnia, és akkor ezek felszínre törnek, és mindenki azt gondolja, hogy mi az Úr harcában vagyunk. Egymásnak ütközünk, egymást kalapáljuk, egymást kaszaboljuk, egymáson keresztül gázolunk, és még sok egyéb dolgot is teszünk a gyülekezeti életben. Bámulatosan jók vagyunk a „rossz csata” vívásában egymással. Nem érdemes megpróbálni elszellemiesíteni az ilyen dolgokat, és azt mondani, hogy az Úr az. Az a tény, hogy mint élő köveket alakra kell formálni bennünket, hogy illeszkedni tudjunk egymáshoz, és az Úr erre bennünket használ egymás életében, tökéletesen igaz. De nagyon sok ebből nem az Úr harca. Ez olyan csatározás, amit mi magunk idéztünk elő.

Ha Isten gyermeke vagy, ha Isten Szellemétől születtél, rá kell ébredned arra a tényre, hogy az Úr Jézus nevével lettél megjelölve. Rajtad van a Messiás jele. Lehet, hogy nem látod, de minden szellemi erő körülöttünk azonnal meglátja ezt az egyetlen világos jelet rajtad, és ez az Úr Jézus jele, a Bárány jele – nem a fenevad jele. És amikor meglátják ezt a jelet, akkor te egy megjelölt ember vagy! Ami őket (a sötétség erőit) illeti, célpont vagy és orvul rád kell támadniuk. El kell téríteniük, meg kell téveszteniük. Így vagy úgy, ki kell ábrándítaniuk. Oda kell vinniük, ahol kiesel testvéreid kegyéből. Legyél csalódott vagy kiábrándult, vagy bármi más, amit tenni tud veled; de meg kell téged kaparintania. Sebesültté kell válnod. Nem engedheti meg, hogy az Úr hadseregében hagyjon téged, hogy növekedj az Úr megismerésében, és az Úr megtapasztalásában, azzal a rettenetes lehetőséggel, már amennyire őt illeti, hogy felvedd Isten teljes fegyverzetét, és vitézkedésünk fegyverei közül elkezdj használni néhányat. Attól a pillanattól kezdve, hogy Istentől születtél, bár aligha vetted észre, te egy megjelölt ember lettél.

Gondolod, hogy az Úr nem tudja ezt? Azt gondolod, hogy az Úr megmentett téged és egy ellenséges környezetbe pottyantott és azt mondta: „Most már meg vagy mentve, és ez minden, ami számít”? Azt gondolod, az Úr nem ismeri ezt a csatát, amiben vagy? Azt gondolod, hogy Ő eljött erre a világra, és letette az Ő életét a Golgotán érted és értem, és fogalma sem volt arról, hogy miután kiragadott az ellenség szájából, ugyanaz az ellenség nem fog minket üldözni haragjában?

forrás: Lance Lambert, Warring the Good Warfare – http://www.lancelambert.org/products.php??Category_Id=1&pagenum=6

“Ez a könyv több igehirdetés gyűjteménye, melyek különböző időpontokban és helyeken hangzottak el a Szellemi Hadviselés témájában. Az Ószövetségben a 4Móz. 4:23-ra utal, “hogy harcolja a szolgálat harcát” (angolból). Megítélésem szerint Pál apostol erre utal az Újszövetségben, amikor azt írja Timóteusnak, hogy “harcold meg a jó harcot” (1Tim. 1:18, angolból).”