“Bizony, bizony mondom néktek: ha a földbe esett gabonamag el nem hal, csak egymaga marad; ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem.” (János 12:24)
Itt az Úr Jézus a gyümölcstermés alapelvét jelenti ki: a búzamagnak, amelyet elvetnek a földbe, meg kell halnia, mielőtt sok gyümölcsöt teremhet. Tehát a gyümölcsterméshez a halál elengedhetetlenül szükséges folyamat. Tulajdonképpen, a halál az egyetlen út a gyümölcsterméshez. Mennyire kérjük az Urat, adjon nekünk több erőt, hogy gyümölcsöt teremhessünk; de az Úr azt mondja, ha a Szent Szellem erejét kívánjuk, akkor meg kell halnunk, meg kell tapasztalnunk a keresztet. Gyakran, amikor megpróbálunk Pünkösdhöz eljutni, kikerüljük a Golgotát, és nem vesszük észre, hogy ha nem feszíttetünk meg, és így nem veszítjük el mindazt, ami a természeti életünkhöz tartozik, akkor a Szent Szellem nem munkálkodhat velünk abban, hogy sok embert nyerjünk meg. A szellemi alapszabály tehát ez: meghalni, azután gyümölcsöt teremni.
forrás: http://christianfellowshippublishers.com/cgi-bin/dada/mail.cgi/list/dailydevotional
"Bátorítsuk egymást, mivel közeledik az a nap" 